Ennyit a magyarok álommunkájáról: duplán adózhatnak, akik ezt meglépik

„Manapság egyre elterjedtebb a külföldről történő, akár folyamatos munkavégzés. Ennek egyik gyakran használt megnevezése a »digitális nomád«, amely az olyan személyekre utal, akiknek a munkája távolról, egy számítástechnikai eszköz és internet-hozzáférés segítségével végezhető. A digitális nomádok egy része alkalmazottként dolgozik olyan vállalatoknál, amelyeknél a távoli munkavégzés engedélyezett. Itt mindig kérdésként merül fel, hogy mi a helyzet az adózásukkal, és hogyan kell kezelni a társadalombiztosítási helyzetüket” – magyarázta a szakértő a lapnak. Leegyszerűsítve, az általános szabályok szerint akkor kell Magyarországon megfizetni a személyi jövedelemadót, ha a munkát végző magyar állampolgár egy naptári évben legalább 183 napig hazánkban tartózkodik Bagdi Lajos szerint, ugyanakkor: „Amennyiben azonban az érintett a munkát túlnyomórészt külföldön végzi, úgy a Magyarország és az adott ország között fennálló, kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményt kell megvizsgálni.”

A Magyarország által korábban letárgyalt és megkötött mintegy 80 egyezménye kapcsán általánosságban érvényes, hogy a magánszemély illetőségének államába telepítik a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget. A kivétel, ha a munkát ténylegesen a másik államban végzi, mint a digitális nomádok esetében. Ilyenkor meg kell vizsgálni a magánszemély adóügyi illetőségét és azt, hogy a munkát ténylegesen hol végzi, írja a lap. Viszont más helyzet, ha nincs ilyen egyezmény a kérdéses országgal - mint például az Amerikai Egyesült Államokkal 2024-től, miután az egyezményt felmondta az USA. Ilyenkor

a jövedelem mindkét országban adóztathatóvá válik.

Vagyis a magyar magánszemély a külföldön befizetett adóját beszámíthatja a magyar adókötelezettségébe, a magyar adófizetés alól azonban így sem mentesülhet (5 százalék mindenképpen fizetendő Magyarországon is)
– mondta Bagdi Lajos a kettős adózásról. 

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar társadalombiztosítást (tb) mindaddig fizetni kell, amíg a külföldön dolgozó Magyarországon rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az Európai Unióban történő munkavégzés esetén az Európai Parlament és Tanács szociális rendszerek koordinálásáról szóló rendeletét kell figyelembe venni. Ennek alapján egy magánszemély csak egy ország szociális biztonsági rendszerébe tartozhat, írják. Több országban történő munkavégzés esetén a szabályok bonyolódnak. A nem Európai Gazdasági Térség- (EGT) tagország esetében az úgynevezett kétoldalú szociálpolitikai egyezményt kell figyelembe venni.

Felmérést készít a Pénzcentrum!