Jó hírt kaptak a magyarok: nem csak a minimálbérért dolgozókat érinti a januári emelés?

Az 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet szerint 2023. december 1-jétől a havi minimálbér bruttó 266 800 Ft-ra, a garantált bérminimum pedig bruttó 326 000 Ft-ra nőtt. „A minimálbér 15%-kal a garantált bérminimum 10%-kal emelkedett. Ez a bérváltozás azon munkavállalóknak a bérét nem érinti, akiknek a szerződés szerinti bruttó alapbére 266.800 Ft-ot, illetve a középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén 326.000 Ft-ot meghaladja, viszont az ő estükben bértárgyalási alap lehet” – magyarázza Szabó Andrea, a Man at Work bérszámfejtési csoportvezetője.

A minimálbér-emelés kapcsán sokan azt gondolják, hogy ez csak az alacsony jövedelműeket érinti, de az éremnek van egy másik oldala is. 

Ma már annyi minden ehhez az összeghez van kötve, hogy ilyenkor több dolog is változik. Egyik oldalról dupla odafigyelés a részünkről is, mert minden kölcsönzött munkavállalónk esetében megvizsgáljuk a változásokat, ugyanakkor egyértelműen kijelenthető, hogy megéri, hiszen az aktív kapcsolat és törődés mindig megtérül

– fogalmaz Ottó Csaba, a Man at Work ügyvezető igazgatója.

Hogy mi minden változik együtt a minimálbérrel? Például a csekély értékű ajándék maximálisan adható összege, vagy az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony esetén minimálisan fizetendő órabér. Ez legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, azaz 1 304 Ft/óra, szakképzettéget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum 87%-a, azaz 1 630 Ft/óra. Változik a rehabilitációs hozzájárulás is, de bizonyos adókedvezményeknél is következményekkel jár. Vannak olyan járandóságok/kötelezettségek, amelyeknél már december 1-jétől az új minimálbért kell alkalmazni és vannak, amelyeknél csak 2024. január 1-től.

A piacon persze mindig vannak olyan cégek, ahol próbálnak „trükközni”, hogy elkerüljék a magasabb minimálbér kifizetését, illetve az ezzel járó adóterheket. Ilyen esetben előfordul, hogy a vállalkozások részmunkaidős foglalkoztatásban állapodnak meg a munkavállalókkal, ami a valóságban teljes munkaidős foglalkoztatást jelent. Ez nemcsak erkölcsi értelemben aggályos, de egy munkaügyi ellenőrzés során gyorsan kiderül, és munkaügyi bírsághoz vagy akár munkaügyi perekhez is vezethet.

Mi azt tapasztaljuk, hogy a cégek nemcsak korrektek, hanem eleve magasabb bérszinttel dolgoznak, így a náluk dolgozó, kölcsönzött munkaerőt összességében kevésbé érinti a minimálbér-emeléssel kapcsolatos bárminemű módosítás. Vannak, akiket igen, de ez nem tömeges jelenség

– folytatta a pénzügyi szakértő. „Nekünk, mint munkaerő-kölcsönző cégnek tisztában kell lennünk a változásokkal. Bár ilyen esetben ez intenzív feladat, de munkaerő-piaci szereplőként ilyenkor arra koncentrálunk, hogy a munkavállalók jobban járnak a minimálbér-emelés után, hiszen a magas inflációt ezen a szinten is kompenzálni kell.”