Gyakorlatilag felrobbant a magyar munkaerőpiac: egyre több az álláskereső, mi történt?

Bár jelenleg nagyobb mozgástérnek örvendhetnek a vállalatok a toborzás terén az előző évhez képes, hiszen több az elérhető potenciális munkavállaló a piacon, mégis inkább óvatosak, kivárás látható részükről: 2023 első 9 hónapjában a leglátogatottabb hazai állásportálon, a Profession.hu-n 17%-kal kevesebb állást hirdettek meg, mint tavaly ugyanezen időszak alatt.

A munkaerő-felvétel intenzitásának csökkenése mellett évről évre egyre többen számolnak be az egy-egy pozíció betöltésére fordított idő hosszabbodásáról, sőt 2023-ban a munkáltatóknak csaknem harmada tapasztalta, hogy több költséget és erőforrást vitt el a toborzás. Azonos arányban vannak azok a cégek, amelyeknek kitűzött célja rövidebbé vagy rugalmasabbá tenni kiválasztási folyamatukat. A kiválasztási folyamat hossza csökkenthető a jól célzott hirdetéssel is: fontos, hogy minőségi önéletrajzú jelöltek jelentkezzenek az állásra, olyan potenciális munkavállalók, akik relevánsak a munkaadó számára.

A fizikai munkaköröknél általában sürgetőbb az új kolléga felvétele, a magasabb beosztású szakemberek keresésére azonban több időt szánnak a cégek: esetükben átlagosan 1-3 hónap alatt töltenek be egy pozíciót a hirdetés feladásától kezdve a jelölt belépéséig. Míg a felvételi folyamat felsővezetői és a speciális szakértői pozíciók esetében akár fél évet is igényelhet, addig a fizikai és a könnyen betölthető munkakörökre gyakori az egy hónapon belüli pótlás a jelenlegi helyzetben.

Munkaadói elvárások a toborzásban

Egyre fontosabbá válik a munkaadók számára a hatékonyság is: a cégek 80%-a legalább alkalmanként méri és elemzi álláshirdetéseinek eredményeit, miközben tízből négy piaci szereplő rendszeresen megteszi ezt – mutat rá a Profession.hu, amelyen a 2023 második félévében végzett vizsgálatban szereplő hazai állásportálokon keresztül érkezett jelentkezésnek több, mint a fele történt. A tematikus állásportál idei HR Körkép kutatásban részt vevő szakemberek azt is elmondták, hogy átlagosan a legalább 20-25 jelentkezőt bevonzó álláshirdetést ítélik sikeresnek. Kulcselvárásoknak a megfelelő tapasztalat, a végzettség és a bérigény számítanak. A szellemi munkakörökben meghirdetett pozíciók esetében a korábbi karrierút és a speciális tudás megléte felértékelődött a vállalatoknál a korábbi évekhez képest, a fizikai munkaköröknél pedig jelentős változás, hogy egyre kevésbé számít a jelentkező életkora és lakhelye a munkáltatók számára.

A HR-csapatok kihívásai cégenként és iparáganként nagyon eltérőek: bizonyos szektorokban megfigyelhető, hogy a dolgozók akár egészen apró előnyök miatt is hajlandóak a szinte azonnali munkahelyváltásra, míg más területeken éppen az jelent problémát, hogy nehéz kimozdítani és megszerezni az értékes munkavállalókat. Ugyanakkor friss felmérésünk is rámutat arra a szinte általános trendre, amely a cégek elsődleges kihívását jelenti, hogy a jelöltek szakmai kompetenciája gyakran elmarad az elvárt szinttől, miközben a bérigényük kifejezetten magas

 – mondta el a kutatás kapcsán Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója

Könnyebb lesz jövőre toborozni?

A magyar munkaadók többségének 2024-re vonatkozóan pozitívak a várakozásai: tízből öt cég növekedésre számít jövőre a foglalkoztatottak számában. A toborzási és kiválasztási folyamatokra felhasznált források mértékét tekintve a két évvel ezelőtt mért kimagasló optimizmust most egy óvatosabb, de bizakodó várakozás váltotta fel: tízből hat-hét cég stagnálásra számít. Az átlagosnál magasabb arányban jelezték a 2024-re várható HR költségvetés növelését a személyzeti tanácsadók, azok a cégek, amelyeknél volt és lesz is bérfejlesztés, az évente legalább 100 főt toborzó és a legalább 500 főt alkalmazó vállalatok.