Jó ideje hiába várják a magyarok a változást: még mindig csak álom a 15 nap apaszabadság

Részletes javaslatcsomagot dolgozott ki a hazai jogalkotóknak az apaszabadságról a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. Szűcs Viktória alelnök arról beszélt az InfoRádióban, hogy 2022. augusztus 2-ig visszamenőlegesen kellene bevezetni Magyarországon az európai szabályozást.

Az apaszabadság a jelenlegi szabályok szerint öt nap, ikrek esetén hét nap, amelyet az európai irányelv tíz munkanapra emelne. A szakszervezet most azt javasolja, hogy ez 15 nap legyen, ikrek esetében pedig húsz munkanap. A SZEF azt is javasolja, hogy ez örökbefogadás esetén is járjon és akkor is, ha a gyermek halva születik vagy időközben hunyt el.

A szülői szabadságról azt mondta az alelnök, hogy az uniós irányelv mindkét szülő számára négy hónapban határozta ezt meg, ezzel egyetértenek. Viszont ez alól nem lehetne kivonulni, és át sem lehetne ruházni, azaz az édesapáknak is muszáj lenne elmenni két hónapnyi szülői szabadságra.

Azt is szeretnék, hogy a szülői szabadság igénybevétele rugalmas lenne a szülők részéről a gyermek 8 éves koráig és arra is van javaslat, hogy harminc nappal korábban be kell jelenteni a munkáltatónak, azt a munkáltató köteles legyen megvizsgálni, és, hogy erre az időszakra az dolgozót távolléti díj illesse meg, ez magasabb juttatási javaslat, mint amit az irányelv egyébként megfogalmaz.

Igazán úgy lehetne motiválttá tenni az édesapákat a gyermek gondozásában, ha a díjazásban nem történne hátrányos intézkedés az esetükben

– fogalmazta meg a SZEF igényét Szűcs Viktória. Emellett a gondozói szabadságnapról is szó volt, az irányelvek ezt öt napban határozzák meg, míg a SZEF tíz napot javasol. A díjazásra a távolléti díj legalább 75 százalékára vonatkozó javaslatot tettek, természetesen, ha ez több lesz, annak örülni fognak. Szorgalmazzák még, hogy három szabadnapot kapjon az, akinek valamilyen vis maior helyzetet kell elhárítania, mert gondoskodik valakiről, illetve távmunkát, részmunkát biztosítsanak azoknak, akik gyermekről gondoskodnak.

Szűcs Viktória arról is beszélt, hogy az uniós irányelv tartalmazza a hátrányos megkülönböztetés tilalmát is, de Magyarországon szükséges lenne jogszabályi, jogalkotói szinten garanciákat biztosítani annak érdekében, hogy valóban meg is valósuljon az az elvárás, amelyet az irányelv megfogalmaz. Ezek közé tartozik a felmondási védelem és a bírósághoz fordulás joga is, ha a munkavállalót ilyen diszkrimináció éri.