Veled is így viselkednek a kollégáid? Komoly bajod lehet belőle, figyelj az árulkodó jelekre

Ha te vagy az az ember, akivel a szélsőséges viselkedése miatt senki sem szeret együtt dolgozni, és a kollégái inkább minden létező kontaktust próbálnak elkerülni, akkor könnyedén lehet, hogy megfeledkezel arról, hogy a viselkedéseddel a kollégáid mentális egészségével és idejével játszol.

Ugyanis a legtöbbször az, aki szenved attól, ahogyan vele bánsz, beszélsz nem fogja külön felhívni a figyelmedet rá. Sok ember inkább szenved csöndben, mint konfrontálódjon és őszintén elmondja a véleményét egy bunkónak. Így lehet, hogy észre se veszed, hogy viselkedéseddel másokat – akarva vagy akaratlanul – de bántasz.

 Ha bunkón viselkedsz a munkahelyeden, ne várd, hogy ezt bárki megmondja neked. Az emberek nehezen szállnak szembe azzal, aki így viselkedik. Ráadásul sokan rosszul reagálnak, ha ilyen fajta negatív visszajelzést kapnak, ami csak újabb konfliktust szül

– árulta el a HuffPostnak Tessa West, a New York-i Egyetem pszichológia docense. A szakértő szerint ilyenkor ugyanis fennál a kísértés, hogy megpróbáljanak a kedvében járni az elnyomójuknak, ahelyett, hogy szembe szállnának vele. Ez pedig megnehezíti azt, hogy magunkban keressük a bajt és észrevegyük a hibáinkat.

Az teljesen szubjektív, hogy ki milyen viselkedést tart bunkónak, de Laura Gallaher szervezetpszichológus szerint általános szabályként kezelhetjük, hogy ha valaki annak tart minket, az nem fogja jól érezni magát a közelünkben. Azért, hogy könnyebb legyen kiszúrnunk az intő jeleket a viselkedésünkben figyeljük meg magunkon az alábbi öt tényt, amiknek a segítségével rájöhetünk, hogy mi vagyunk-e a bunkók az irodában:

Ha azt hiszed az összes kollégád bunkó valószínű, hogy te vagy az

West elmondása szerint a bunkó viselkedés befolyásolhatja a körülöttünk lévő emberek viselkedését is, így gyanús lehet, hogy ha a korábban demokratikus, jól működő csapat megérkezésünk után szétszórtá, feszülté válik, esetleg elkezdenek az emberek versengeni egymással, akkor könnyen lehet, hogy a mi viselkedésünk vetül ki rájuk is.

Sokszor az árulkodó jel, ha bunkók vagyunk nem az, ahogyan az emberek bánnak velünk, hanem az, ahogyan megváltoznak a jelenlétünkben. Előfordul, hogy korábban nem volt probléma a közös munkában, azonban a csoport tagjai azon kapják magukat, hogy egy láthatatlan erő ellen harcolnak, ami egyre jobban széthúzza őket

– magyarázta West, aki szerint létező probléma, hogy az emberek egy külső hatás okán elkezdenek küzdeni a hatalomért, holott korábban működött a közös munka és nem volt erre példa. Így elkezd csökkenni a támogatás, a vezetők pedig egyre kevésbé bíznak meg a munkavállalóikban, ami miatt egyre több döntést hoznak meg anélkül, hogy a csapatot bevonnák a folyamatba.

Ha nem kapsz visszajelzést a munkádra

Gallaher elmondása szerint az is jele annak, hogy kollégáidnak problémái vannak a viselkedéseddel, ha társaid ritkán értenek egyet veled, vagy egyenesen ignorálják azt, amit mondasz.

Ha az értekezletek során felhozunk egy számunkra fontos kérdést, amire gyakran csak hallgatás a válasz előfordulhat, hogy mi vagyunk a nem kívánt személyek. A bunkók ugyanis néha hevesen vitáznak, szeretnek konfliktust szítani. Ezért vannak, akik inkább kivonják magukat a beszélgetésből, mert nincs energiájuk még egy harchoz

– fogalmazott a szakértő. Intő jel lehet az is, ha tanácsot kérünk a munkatársainktól, vagy a főnökünkkel akarunk beszélni valamiről és csak falakba ütközünk, senki se szeretne nekünk segíteni. Bár konkrétan nemet ritkán hallunk az ilyen fajta kérésekre, de ha nem kapunk választ, esetleg finoman lepattintanak minket az gyanús lehet.

Ha nem szavazunk bizalmat senkinek

Azzal, aki nem bízik meg a kollégáiban nehéz és fájdalmas együtt dolgozni. Az embereknek ugyanis szükségük van arra, hogy elismerjék a munkájukat, értékesnek érezzék magukat.

Ha ellopod mások ötleteit és a sajátodként adod elő az bárhogyan is csűrjük-csavarjuk, bunkóság

– figyelmeztetett Perpetua Neo, pszichológus.

Nem késő változtatni

Ha észrevettük, hogy a fentiek közül bármelyik leírás is illik ránk akkor valószínűleg nem vagyunk a kollégák kedvence, azonban sosincs késő változtatni. Az első lépés az, hogy újra kell építenünk a munkatársaink bizalmát, még mielőtt őszinte visszajelzést kérünk tőlük. Gallaher szerint jó ötlet lehet odamenni hozzájuk és őszintén elmondani, hogy szeretnénk jobb kapcsolatot kialakítani és próbáljunk meg nyitottan állni a másikhoz.

Miután elkezdtünk barátkozni már kérhetünk őszinte visszajelzést arról, hogy mit is gondolnak rólunk az emberek. West szerint célravezetőbb nem általános kérdéseket feltenni, mint például, hogy elégedettek-e velünk. Ehelyett próbálkozzunk konkrét kérdésekkel, ha tényleg megszeretnénk tudni kollégáink mit gondolnak rólunk és min tudunk változtatni. Akár konkrét eseményre is rákérdezhetünk.

Az emberek jobban érzik magát, ha őszinte visszajelzést adhatnak arról, ami a legutolsó találkozón mondtunk, vagy tettünk, mint ha négy év felhalmozódott sérelmét kell ránk zúdítaniuk

– vélekedett a szakember. Ráadásul a konkrét esemény megbeszélése segít, hogy a kollégánk könnyebben megnyíljon.

Ne akarjunk egyszerre mindenen változtatni, tekintsük ezt egy folyamatnak és ne a személyiségünk teljes átalakításának. Miután megkaptuk a visszajelzéseket válasszunk ki egy vagy több olyan területet, amin tudunk dolgozni. A munkahelyi apró szokásainkban történő változások könnyebben beépülnek a napi rutinunkba és a kollégák ugyanúgy látni fogják, hogy igyekszünk jobb viszont kialakítani.