A saját márkás termékek növekvő népszerűségét több tényező befolyásolja, főként az olcsóbb ár és a minőség javulása.
Tízből hét cégnél emelték a fizetéseket 2021-ben, és ugyanekkora azoknak a vállalatoknak az aránya is, ahol ez idén kilátásban van. 2022-ben a béremelés jellemzően egész cégre kiterjedő, kevésbé a vállalaton belüli bizonyos csoportokat érintő beavatkozásként jelenik majd meg. A leggyakoribb indok a keretösszeg emelésre az infláció, míg legfontosabb célként a munkavállalók megtartását említették leggyakrabban a válaszadók.
Béremelésről, béren kívüli bér- illetve nem bérjellegű juttatások változásáról készített felmérést a Profession.hu, Magyarország vezető állásportálja.A januári kutatásából, ami során több mint 500 cég mondta el véleményét és terveit kiderül, hogy a megkérdezettek közül tízből hét cégnél 2021-ben történt bérfejlesztés és ugyanennyi vállalatnál tervezik ezt 2022-ben is.
Tavaly szeptemberben a béremelést tervezők aránya még csak 57 százalék volt, azonban januárra több mint 10 százalékpontot nőtt azon cégek száma, akik – ha csak minimális mértékben is, de – tervezik idén a bérek emelését. A leggyakoribb indok a keretösszeg emelésre az infláció, míg legfontosabb célként a munkavállalók megtartását, ezt követően pedig az új kollégák megszerzését említette a válaszadók többsége.
A válaszadó cégek 35 százaléka alkalmaz általános bérpolitikát, azaz a teljes vállalatra vonatkozó, egységes szabályozást – ez leginkább 250 fő feletti vállalatoknál jellemző –, további 20 százalék pedig tervezi ennek bevezetését. A vállalatok közel háromnegyede nyilatkozott arról, hogy esetükben 2021-ben történt bérfejlesztés (ez az arány a 2021 szeptemberében végzett felmérés alkalmával még csak 57 százalék volt), tehát látványos pozitív változás történt azóta e törekvéseket illetően. Az idei évre vonatkozó terveik szerint pedig már a válaszadók 72 százalékánál várható bérfejlesztés, amely arány szeptember óta szintén emelkedett, összesen 9 százalékkal.
Fizetésemelést a legnagyobb arányban az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező, illetve az energiagazdálkodás, feldolgozó- és építőipar területén működő cégek alkalmaztak: esetükben 80 százalék feletti a bérfejlesztést alkalmazó szereplők aránya a tavalyi évben, valamint 2022-re vonatkozóan egyaránt. Emelkedés látható az előző évhez képest a béremelések mértékében: míg 2021-ben átlagosan 9,2 százalékkal nőttek a fizetések, addig az idei évre 9,7 százalék van kilátásban.
A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a bérfejlesztés mértéke nem a cég méretétől és nem is az árbevételétől függ.
Szeptember óta nőtt azoknak a munkaadóknak az aránya, akik terveznek egy minimális, akár csak pár százalékos béremelést. Azok a cégek, amelyek 2021-ben és 2022-ben is tervezik a fizetések emelését, leginkább a tavalyinál magasabb összeggel teszik ezt (44 százalék nyilatkozott erről); a válaszadók több mint egyharmada azonos mértékben, míg 21 százalékuk az előzőnél alacsonyabb mértékűvel tervez. A különböző ágazatokat vizsgálva elmondható, hogy a nehézipar és a gépgyártás területén várható a legbiztosabban a bérek növelése idén (az e szektorokban működő válaszadók 100 százaléka tervezi). És bár tavaly nem, de idén már kilátásban van az emelés az építőipari szereplők számára és a közigazgatásban is.
Akik nem tudtak 2021-ben (a válaszadók 22 százaléka), illetve nem terveznek 2022-ben (7 százalék) bérfejlesztést megvalósítani, azok jellemzően az 5 millió forint alatti árbevétellel rendelkező cégek, ahol kevesebb, mint 10 fő dolgozik, valamint a kizárólag szellemi munkakörben dolgozókat foglalkoztatók. 2019-ben a szak-, betanított- és segédmunkásokat érintette leginkább a pozitív változás, 2021-ben már a középvezetőket is, idén pedig a cégek többségénél (60 százalék) a teljes szervezetet érintő, általános béremelést terveznek.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Béren kívüli juttatások keretösszegének változása
A béren kívüli bér- illetve nem bérjellegű juttatások esetében tízből hét cég nem tervez változtatást. Minden negyedik cég emelte vagy emelné a béren kívüli juttatások keretösszegét, azonban egyre kevésbé terveznek a vállalatok a bérjellegű juttatásokkal való kompenzálással (úgy, mint a jutalom, prémium, a saját gépkocsi használatának elszámolása, 13. vagy 14. havi fizetés, ruhapénz, nyereségrészesedés, részvényjuttatás), mert a növelés mértéke alacsony.
A tavalyi emelés az átlagosnál magasabb arányban volt jellemző a 250 főnél nagyobb cégek esetében, amely párhuzam a 2022-es tervekben már nem látható. Tavaly a válaszadók 24 százalékánál nőtt, 3 százalékuknál pedig csökkent a keretösszeg, amely arányok az idei évre vonatkozóan 1 százalékkal mozdultak el az emelés javára. Átlagosan 9 százalékos keretösszeg emeléssel számolnak azok a munkaadók, akik tervezik a fizetések növelését, és átlagosan 19 százalékos csökkentéssel azok, akik redukálják a keretösszeget. A cégek többsége (72 százalék) azonban nem tervez változást a korábbiakhoz képest (ez az arány hasonló a tavalyi felmérés esetében is).
A legtöbb esetben (44 százalék) a megélhetési költségek növekedése, az infláció az oka a béren kívüli juttatásokra szánt keretösszeg emelésének, és közel ennyien vannak azok a cégek, ahol a minimálbér központi növelése miatt nőtt ez az összeg.
A munkavállalók megtartása és a tehetséges, új munkaerő megszerzése kulcsfontosságú a cégek számára. A bizonytalan helyzet stabilizálódásával a munkáltatók több pénzt allokálnak a fizetések emelésére, erre pedig az említett két cél motiválja leginkább őket. Ezzel párhuzamosan jellemzően a nem bérjellegű juttatások volumenének csökkenése érzékelhető. A pandémia hatása legintenzívebben a rekreációt segítő elemek, legfőképpen sportolás támogatásának háttérbe szorulásán figyelhető meg, bár a munkavállalók jóllétének szempontjából ennek is jelentős szerepe lehetne
– fogalmazott Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Fellépnek az egész uniót súlyosan érintő népbetegség ellen
- Hétvégi műsorok az InfoRádióban – Arénák
- Választás 2024 – a jelek szerint nem mindenkinek sietős
- Ukrajnában gond van az Abrams harckocsikkal
- Feltámad a "döglött ló" – újraindul az atomvita Németországban
- Hétszeres életfogytiglant kapott az isztambuli robbantásos merénylet elkövetője