Két kézzel kapkodnak ezek után a dolgozók után a cégek: diplomát se kérnek

Magyarország vezető állásportálja saját adatbázisa alapján elkészítette 2021 utolsó negyedévére vonatkozó jelentését a hazai munkaerőpiac helyzetéről. A kutatásból látható, hogy Zala, Baranya és Vas megyékben nőtt a leginkább a toborzási kedv a vizsgált időszakban, miközben Komárom-Esztergom, Békés, valamint Jász-Nagykun-Szolnok esetében ez kevésbé volt jellemző – de e területeken is növekedést mértek.

Az ország egész területén látványosan erősödik a munkaerő-toborzás

A tavalyi év azonos időszakához képest közel másfélszeresére gyarapodtak a meghirdetett állások Zala megyében, amelyet Baranya, Pest és Vas megye követ sorrendben. A fővárosban is közel kétszeres növekedés történt, amely után Somogy, Bács-Kiskun, Heves, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll, mind 60 százalék feletti emelkedéssel. Csökkenés az ország egyetlen megyéjében sem volt tapasztalható: a kevesebb hirdetést feladó területeken is legalább 35 százalékos pozitív elmozdulás rajzolódik ki az előző év azonos időszakához mérten.

Nőtt a toborzási kedv a vendéglátásban

Országosan a legtöbb szakembert szakmunkára keresték az utolsó negyedévben; a második legintenzívebben toborzó területnek a fizikai, segéd és betanított munka, míg a harmadiknak az értékesítés és kereskedelem bizonyult. A legnagyobb hirdetési volumennövekedést a vendéglátás, hotel, idegenforgalom kategória produkálta a tavalyi év azonos időszakához képest.

A második leginkább fellendülő terület 131 százalékkal az adminisztrációs, irodai munka, amelyet a szakmunka követ (117%). A legalacsonyabb emelkedés a mezőgazdaság, környezet, valamint az építőipar, ingatlan kategóriában történt, ahol szintén pozitív irányba mozdultak el az adatok: az előbbinél 38, míg az utóbbinál 40 százalékkal gyarapodtak a feladott álláshirdetések a Profession.hu adatbázisában.

Magyarország különböző térségeiben eltér a szakemberek iránti kereslet, az egységesen mindenhol vezető vendéglátóipar munkaerő-felvétele mellett változó a vállalatok emberi erőforrás igénye. Győr-Moson-Sopron megyében a második legnagyobb volumennövekedés a marketing (340 százalékos emelkedés), illetve az IT programozás (200%) álláshirdetések feladásában jelent meg; Veszprémben szintén a marketingesek iránti kereslet nőtt látványosan (350%), valamint az adminisztráció (167%), míg Fejérben az SSC (400%) és az IT üzemeltetés (275%).

A passzív jelöltek felkeresése és a sokcsatornás toborzás is megoldást jelenthet

A tavalyi évet a munkaerőhiány jellemezte, amely a koronavírus-járvány következtében instabillá vált gazdasági helyzet után köszöntött be.

2021 őszére tetőzött a munkavállalókért folytatott küzdelem a piacon, ekkor már a cégek harmada nyilatkozott arról, hogy az idei évre növelni fogják a toborzási, illetve HR költségvetését. A hatékony toborzáshoz ma már a passzív, de potenciális munkaerő felkeresésében is érdemes gondolkodni, nem csupán az aktív álláskeresőkben. Jelentős változást láthattunk a munkáltatók toborzási gyakorlatában: egy év alatt megduplázódott azoknak a cégeknek a száma, amik egyszerre több csatornán, párhuzamosan kezdtek bele a toborzásba és a jelölt adatbázisunkat is igénybe vették. Nem látható egyelőre számottevő fordulat az idei évre a munkaerőpiac dinamikáját illetően, valószínűsíthető, hogy a korábbi tendenciák erősödnek majd tovább

– magyarázza Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója. A legtöbb jelentkezés a szakmunkásokat kereső álláshirdetésekre érkezett, de még így is munkaerőhiány van ezen a területen.

A 2020-ban kiugróan erőteljes jelentkezési hajlandóság 2021 végére felvette a járvány előtt megszokott állapotát – az országos átlagot nézve 22 százalékos csökkenés látható az előző év végén mértekhez képest. Azonban több térségben továbbra is magas a munkavállalók pályázási kedve: Nógrád, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megye esetében az előző évi adatokat is túlteljesítették az ideiek.

A legtöbb jelentkezést begyűjtő szakmák rangsorát országos szinten a szakmunka vezeti, azonban az elérhető munkaerő mennyisége még így is elmarad a munkaadók felvételi igényétől: ennél is több szakemberre lenne szükség e területen.

Második helyen az adminisztrációs területek, valamint az értékesítés és kereskedelem végzett. Az előző év azonos időszakához képest hasonló ez a felállás – annyi különbséggel, hogy korábban az értékesítés és kereskedelem helyett a fizikai, segéd és betanított munkára jelentkeztek még kimagaslóan sokan. A legnagyobb növekedést a vendéglátás, hotel és idegenforgalmi területen feladott álláshirdetések érték el: a tavalyi eredményhez képest közel 370 százalékos növekedéssel.