Átalakítanák a minimálbérezés rendszerét: ők járhatnak jól az intézkedéssel

Támogatnák a minimálbérrendszer teljes átalakítását a Magyar Nemzetnek nyilatkozó gazdasági szereplők. Szerintük a jelenleg két különböző összeget alkalmazó gyakorlat helyett egyetlen új, egységes minimálbér kialakítása további érdemi keresetfelzárkóztatást, a szegénység gyorsuló visszaszorulását, a gazdaság fehéredését, valamint kevesebb adminisztrációs terhet eredményezne.

A 2020-tól bruttó 161 ezer forintra emelkedő klasszikus minimálbér és a középfokú végzettséghez kötött, 210,6 ezer forintra növekvő garantált bérminimum egységesítésével a kötelező legkisebb kereset idén bruttó 199 forintot, azaz 620-650 eurót érne el.

A Pénzügyminiszté­rium adatai szerint hivatalosan 250 ezer munkavállaló dolgozik idén minimálbérért, és nagyjából 800 ezer fő a garantált bérminimum összegét keresi. A minimálbéresek száma mintegy 250 ezer fővel egymillió főre csökkent 2018 és 2020 között. A közszféra nagyjából 700 ezer alkalmazottja közül mindössze 20 ezer fő keres minimálbért, míg 149 ezer embert érint a garantált bérminimum. A minimálbérnél kevesebbet nem kereshetnek az alkalmazottak. A bérminimumhoz középfokú végzettség szükséges, amely a legtöbb munkakörhöz elvárás.

Parragh ­László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint eljárt az idő a kötelező legkisebb keresetek rendszere felett, az átlagbérek régóta jelentősebben nőnek. Nem kívánt hatásai is vannak a minimálbérnek: a 161 ezer forintra bejelentettek döntő többsége vélhe­tően jövedelme egy részét zsebbe kapja, feketén dolgozik. A rendszer hibái közül az elnök példaként említette, hogy a közszférában az amúgy is jól kereső, vezető beosztásokban dolgozók viszont jól járnak a minimálbér emelésével, mivel a növekvő összeg keresetük bázisa, amelyre a meghatározott szorzók rakódnak. Parragh szerint a vállalati szférát nem rázná meg a minimálbérek átalakítása, akár kivezetése, a közszférában ugyanakkor nagyobb változtatásokra lehet szükség.

Boros Imre közgazdász szerint akár már 2021-2022-től be lehetne vezetni a mostani két minimálbér helyett egységes, a munkavállalók számával súlyozott összeget. A lépés a szakember szerint is indokolt lenne, mivel érdemben javulna a legalacsonyabb kerese­tűek jövedelmi helyzete. Ehhez ugyanakkor meg kell vizsgálni, a legkisebb vállalkozások milyen arányban képesek végrehajtani egy-két lépcsőben legalább 25 százalékos bérrendezést. Ennél is nagyobb figyelmet igényel a közszféra, ahol a minimálbér összege több területen is alapja a munkavállalók keresetének.

Emellett a szociális juttatások számos eleme is a 161 ezer forintos összeghez kapcsolódik. Ugyanakkor a gazdaság fehéredését is segítené az új összeg, nőnének a járulékbevételek és a lakossági fogyasztás is. Boros Imre hozzátette: az átalakítás az érintettek létszámának jelentős csökkenésével ma már egyszerűbb feladat.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége megfontolja, hogy egyeztetést kezdeményezzen a munkáltatói képviseletekkel egy új minimálbérrendszer kialakításában. Ahogy korábban elsőként beszámoltunk róla, a két összeg egyesítésétől a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége sem zárkózna el.