Budai elitiskola a város szélén: ezért tanul itt Pest megye krémje

Pénzcentrum: A Veres Péter Gimnázium hosszú évek óta a legjobb középiskolák között van Magyarországon. Ön szerint mi az oka ennek?

Székely György: Ez alapvetően annak köszönhető, hogy jó képességű, motivált diákok jönnek hozzánk. A szüleik hasonlóképpen motiváltak, és van egy nagyon elhivatott nevelőtestület. Ugyanakkor nem lehet eléggé hangsúlyozni elődeim tevékenységét. Én a negyedik igazgató vagyok, 33 éve működik az iskola, mindhárom elődöm nagyon komoly munkát végzett.

Hány osztály indul egy évben?

Két 8 évfolyamos és egy 4 évfolyamos. Körülbelül 90 diákot veszünk fel. A kicsiknél nagyon nagy az érdeklődés, úgyhogy az ottani osztályokat 32 fő alatt nem nagyon ússzuk meg. 

Lehet-e különbséget tenni a 8 és a 4 osztályos gimnáziumban végzettek eredményei között?

Ezen sokat gondolkoztunk már. Az iskola felfutásában nagyon nagy szerepe van a 8 osztályos gimnáziumnak. A 8 osztályosok húzzák magukkal a 4 osztályosokat, jó példával járnak elöl, és a 4 évfolyamosok is nagyon szép eredményeket érnek el. 

Érdemben azért megmarad az eredmények közötti különbség?

A kimenetben annyira már nem.

Az osztályoknak van specializációja?

Nincs. Ez egy tudatos dolog. Igyekszünk minél későbbre kitolni azt, hogy szakosodjanak. Persze ez nem mindig sikerül, mert a diák az érdeklődési körének megfelelően olykor nagyon korán elkezd valami után kimagaslóan érdeklődni.

Mekkora a túljelentkezés?

4-4,5-szeres, de korábban még nagyobb volt. 

Ekkora diáktömegből hogyan tudják kiszűrni a legjobbakat?

A tőlünk telhető legnagyobb lelkiismeretességgel próbáljuk kiválasztani azokat, akikről úgy véljük, hogy idevalók. Ez jórészt sikerül is. A kicsik 125 pontot tudnak szerezni az írásbelin a magyar, matematika központin és 50-et a szóbelin. A legjobb 100 írásbeli eredményt elért gyereket hallgatjuk meg. Itt elsősorban készségeket, képességeket, logikus gondolkodást, szövegértést, kommunikációs képességet próbáljuk felmérni. Három helyre mennek egymás után, van két kolléga, aki magyarból felvételizteti őket. Ez a rész áll egy nagyon rövid memoriter megtanulásából, három kép alapján egy kis történetet kell összehozni, ilyesmi. Utána továbbmennek a matekos kollégákhoz, akik rutinfeladatokat, alapműveleteket végeztetnek, illetve logikai képességet felmérő példákat adnak. A harmadik rész egy beszélgetés, ahol a felvételiző diákok szabadidős tevékenységeikről mesélnek. A nagyoknál lényegében ugyanez a struktúra, a pontok megoszlása más.

Van ebben koncepció, hogy nem tényanyagot kérnek számon a szóbelin, hanem inkább kompetenciákat, készségeket figyelnek?

Persze, mert az írásbeli ezeket nem tudja mérni. Főleg a 10 éveseknek nehéz központilag évről évre lényegesen eltérő feladatsorokat adni. Az a tapasztalatunk, hogy a központi írásbelire eléggé lehet edzeni a gyerekeket, sokszor nincs is szórás az eredmények között.

Mi a véleménye a központi írásbeliről, jó előszűrő?

Véleményem szerint túl nagy terhet helyez a gyerekekre, de ezt nem tudjuk elkerülni. Ha 4-5-ször több diák jelentkezik hozzánk, mint amennyit fel tudunk venni, akkor valahogyan mérni kell őket számszakilag is. Ez nem a legideálisabb megoldás, de jelenleg nincs ennél jobb.

Akik itt végeznek, milyen irányba mennek tovább?

A tavalyi év statisztikái alapján 32 százalék műszaki, 18 százalék orvos vagy egészségügy, 13 százalék gazdaság, 6 százalék jog, a többi egyéb. 

Vannak, akik külföldön tanulnak tovább?

Az osztályfőnökök jó kapcsolatot tartanak érettségi után is a diákokkal, a most érettségizettek közül körülbelül 10 százalék ment külföldre. Nem hiszem, hogy az elmúlt évekhez képest lényeges különbség lett volna. 

A legtöbb elitgimnázium a belvárosban van, a Veres Péter nem. Ez mennyiben befolyásolja az ide érkező diákok összetételét?

A 600 diák körülbelül fele vidéki. A kicsiknél inkább érvényesül az, hogy kerületiek vagy olyan vidékiek, akik az agglomerációból jönnek. Őket még nem akarják a szülők olyan messzire elengedni. Amikor összeállítjuk a felvételi rangsort, és a kicsiknél megvan az első 60, ennek a nagy része el is fogad minket. Mivel a diáknak joga van több helyre is felvételizni, egy jó képességű diákot akár 5-6 helyre is felvesznek. A 8 osztályos gimnáziumnál jobban teljesül az, hogy akit mi előre rangsorolunk, ténylegesen ide is jön. A nagyobbaknál kicsit más a helyzet, körülbelül az első 55-ből kerül ki az a 30, aki hozzánk jön. Mert ők már magabiztosabban közlekednek, és ha két helyre is felvették őket, akkor lehet, hogy a másikat választják.

Mi az, ami az iskolában a gyerekeket aktívan fel tudja készíteni akár már a munkaerőpiac elvárásaira is?

Az informatikaórák száma minimum a másfélszerese a NAT-ban megfogalmazottnak, de a kollégáim ezt is kevésnek tartják. Mivel érdeklődő és motivált diákjaink vannak, nagyon szép eredményeket tudunk felmutatni. Tavaly az informatika szakos kollégák másfél oldalon tudták felsorolni, hogy milyen kiemelkedő országos eredményeket értek el. Ezek természetesen nem a napi alkalmazást jelentik, hanem a programozói versenyeket és az egyéb versenyeket. 

Ez mit takar pontosan?

Ami miatt azt mondtam, hogy ez egy nagyon sokszínű iskola, hogy 5-6.-ban minden diák tanul furulyázni, szolfézst, néptáncot, 7-8.-tól felfelé pedig kötelező valamilyen zenei szakkört választani, de tovább is lehet táncolni. Két évig kötelező latint tanulni, utána lehet szakkörben folytatni, nyelvvizsgát is lehet tenni belőle. Aki orvosnak készül, annak ez nagyon fontos. Amire büszkék vagyunk, hogy az ünnepségeken a Himnusz és a Szózat élőzenével megy. Ezt kevés iskola mondhatja el magáról. A szakkörök a robotikától kezdve a csillagászatig, rajzszakkörig tartanak. Sokszor már tényleg csak az szab határt ennek, hogy a gyerekek idejébe nem fér bele több elfoglaltság. A 600 diákunk pedig alapból 400 csoportba van beosztva a mindennapi kötelező órák tekintetében is, azaz sokszor kis csoportokban folyik az oktatás.

Rengeteg a szakkör, kiscsoportos bontásban zajlik az oktatás egy jelentős része. Gyakorta ez inkább a magán/alternatív iskolák sajátja.

Mi nem vagyunk az. Ezek a szakkörök egyébként napi 6-8 kötelező tanítási óra utáni foglalkozásokat jelentik. Ilyen méretekben ez nem sok iskolában van. De hihetetlenül népszerűek a nyári táboraink is, mint például a kézművestáborunk is. Az iskola alapítványának van Boldogkőváralján egy ingatlanja, amit zömében a lelkes kollégáim és végzett diákok reparálnak, hogy minden nyárra megfelelő állapotban legyen. 100-130 diák vesz részt a bő egyhetes táborban, ahol tűzzománcozhatnak, kerámiázhatnak, kovácsolhatnak, rajzolhatnak. Lassan valami tanulmányi eredményhez kell kötni, hogy ki jöhet és ki nem, annyira népszerű. Ez azért is működhet, mert olyan magyar-történelem szakos kollégám van, aki szakács végzettséggel is rendelkezik, és képes 130 főre főzni. Ilyen sem sok iskolában van. De nagyon népszerű a Tisza-táborunk, ahol 10 napon keresztül eveznek a diákok. Tartunk továbbá irodalmi táborokat is, ahol szépírást tanulhatnak a gyerekek, híres írókkal találkozhatnak.

Milyen az iskola digitális felszereltsége?

A számítógépparkunkat jó közepesnek mondanám. Projektorokkal elég jól el vagyunk látva, néhány kis teremtől eltekintve minden teremben van számítógép, projektor. 

Mennyire vonják be az oktatásba a mobiltelefont, tabletet?

Ez szaktanártól függ. Kezdők vagyunk ezen a téren. Mire mi kiöregszünk, amennyiben lesz utánpótlásunk, akkor ez már általánosabb lesz. Most néhány kolléga pár darab tantárgyból használja.

Van szabályozás arra, hogy a diákok hogyan használhatják a mobiltelefont?

A házirend szabályozza. Órán csak akkor lehet használni, ha a tanár erre engedélyt ad, szünetekben nem tiltjuk. 

Ön szerint ezek az eszközök milyen irányban változtatják meg a gyerekeknek a tanuláshoz való hozzáállását?

Meg kell találni az egészséges arányt, ami nehéz. Minden szeptemberben tartunk öregdiák-találkozót. Ott találkozunk 20-25 éve érettségizettekkel is. Éppen most egy 25 éve érettségizett diák elevenítette fel azt, hogy milyen volt, amikor fizikaórán két pár debrecenit hurkapálcára fűztünk sorosan kapcsoltuk őket, meg még néhány kondenzátort és tekercset belekötöttünk, utána pedig ment a 220-ba, és szépen megsült, majd megettük. Ezt, amire 25 év múlva így emlékezni fognak, semmilyen digitális anyag nem fogja pótolni. A közvetlen tapasztalat, kísérlet adja a maradandó élményt. Persze egy atomreaktort tanítva nem lehet kísérleteket mutatni.

Sokan panaszkodnak, hogy a mai gyerekek érdeklődését sokkal nehezebb megfogni a klasszikus, frontális oktatási módszerekkel.

Nálunk nem. Ha valaki úgy jön ide, hogy például eldönti, hogy orvos szeretne lenni, vagy mérnök, közgazdász, az tisztában van azzal, hogy nem kütyünyomkodással fogja elérni azt a tudást. Kivéve például az informatika versenyeket, alapvetően nem ezekre a képességekre van szükség. Persze nem akarom lebecsülni az infokommunikációs technikák jelentőségét. Én is napi rendszerességgel használok prezentációkat, használom a modern eszközöket, több okból is. Lehet, hogy ma már nekem is kevesebb időm lenne debrecenit sütni órán. Egyszerűbb egy kísérletet egy háromperces videón bemutatni.

A digitális apparátus adott, az iskola épülete mennyire alkalmas a diákok ellátására?

Biztosan látta, hogy egy eléggé megviselt épületről van szó. 34-35 éve épült, leamortizálódott rendesen, ha esik az eső, az összes szemetesvödröt be kell állítani. Beázik, rossz a szigetelése, nagyon megérett a felújításra. 2-3 éve már úgy volt, hogy elkezdik a felújítást, de végül nem kezdték. Talán az én időmben elkezdik majd a teljes rekonstrukciót. Ha csak azt nézzük, hogy van tanterem, tornaterem, akkor azt mondom, hogy darabra megvannak a feltételek. De ezt az épületet nem 100 évre tervezték. 

Nem fél attól, hogy nehéz lesz kvalitásos pedagógusokat találni a jövőben?

De. A hosszabb válasz az, hogy mi még jobb helyzetben vagyunk. A matematika tanáriban három olyan kolléga van, akinek tanítványa is itt tanít nálunk matektanárként. Ez optimizmusra ad okot, illetve az is, hogy gyakornokok is járnak hozzánk a Pázmányról, ELTE-ről. Sokról kedvező véleményünk van, és megvan a lehetőségünk arra, hogy ha kölcsönös a szimpátia, akkor majd szívesen idejönnek tanítani. De az, hogy országosan kicsi az utánpótlás, mindenféleképpen komoly probléma lehet. 

Hogyan lehetne ezen segíteni?

Erre csak közhelyekkel lehet válaszolni: vonzóbbá kellene tenni a pedagógus pályát. Ez mindenhol elhangzik. A pedagógus pálya erkölcsi, anyagi megbecsülését növelni kellene. Nekünk ez probléma lesz olyan szempontból is, hogy az én igazgatóságom alatt 10 kolléga el fog menni nyugdíjba az 59 státusból, és ha véget ér a ciklusom, nekem is már csak egy évem lesz. 

A magyar oktatást sokszor éri az a kritika, hogy nem annyira fejleszti a készségeket, a kooperációt. Önnek mi a véleménye erről?

Nekem erre nincs nagy rálátásom, mert elvagyunk a város szélén a kis világunkban, és a mi diákjaink a méréseken nagyon jól teljesítenek. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy minden tökéletes, és nem lehetne ezen a téren nekünk is jobbnak lenni, de nem hozunk szégyent az országos átlagra.

A kötelező nyelvvizsgához kötött felvételi jó irány Ön szerint?

Nehéz erre egyértelmű választ adni. Néhány iskolának biztos, hogy komoly fejfájást fog okozni, picit még nekünk is. Nyilvánvaló, hogy a magyarok nyelvismeretén javítani kell, hogy ennek ez-e a legjobb útja, azon lehet vitatkozni. Az új felvételinél egyébként két lényeges változás van. A nyelvvizsga meg az, hogy legalább egy emelt szintű érettségije legyen a diáknak. A nyelv az, amivel ez egyszerre kiváltható. Úgyhogy a diákoknak érdemes ebbe az irányba menni. Abban teljesen nyitottak vagyunk, hogy legyen legalább egy emelt szintű érettségi. Ezt hosszú távon pozitív dolognak tartom. 

A papírmunka mennyire viszi el az időt az oktatástól?

Azt érzem, hogy kicsit jogi irányba ment el, minden tanulói üggyel kapcsolatban határozatot kell hozni vagy osztályozó vizsgákkal kapcsolatosan elég sok a papírmunka, de ezt nem látom megoldhatatlannak. Inkább az a problémám, hogy gigantikus mennyiségű e-mailt kap az igazgató mindenféle felmérésben való részvételre.

Mi változott leginkább az elmúlt 30 évben az oktatásban?

Ami nagyon nagy változást okozott szerintem, a pedagógus életpályamodell bevezetése. Illetve még az, hogy 1991-ben ismét beindultak a 6 és 8 osztályos gimnáziumok. Utóbbit az általános iskolák negatívan is élik meg. Sokan panaszkodnak, hogy a jó diákokat hamar elviszik.

A tanári életpályamodell bevezetésének Ön szerint pozitív vagy negatív a hatása?

Erre nincs egyértelmű válaszom. Ha rajtam múlna, bizonyos dolgokat megváltoztatnék.

Mi az iskola ars poeticája azzal kapcsolatban, hogy a diákokat hogyan lehet felkészíteni egy olyan jövőre, ami nagyon bizonytalan?

Egyre több helyről hallani, hogy olyanokra kellene felkészítenünk őket, ami még nem is létezik. Én ezzel nem teljesen értek egyet. Az iskola nem egy jövőkutató intézet, nekünk alapvetően két dolgot kell megvalósítanunk. Ha a diáknak van valami elképzelése, hogy érettségi után mit akar kezdeni magával, az egy rövid távú dolog, 3-4 éves projekt. Meg van szabva, hogy annak az egyetemnek mik a bemenő feltételei, erre fel tudjuk őket készíteni.

Jelen körülmények között mennyire nehéz tartani az oktatás színvonalát?

Folyamatos kitartó, következetes munkát igényel. Mindig vannak fanyalgók. Sokszor halljuk, hogy "bezzeg nektek könnyű, mert okos diákok jönnek ide tanulni." Sok iskola nagyon könnyen jelenti ki ezt rólunk. Én meg erre azt mondom, hogy van olyan érettségizőnk, aki megnyerte matematikából az OKTV-t, olimpiai válogatókra jár. Biztos vagyok benne, hogy az ő matektanárai egy órára hármat is készülnek. Mert hiába hozzák egyetemi tankönyvekből a feladatokat, a diák azt mondja, hogy ezt is ismeri, ezt is, meg ezt is. A nagyon elhivatott tanuló jó értelemben, de el is várja ezt a törődést, mert többet akar tanulni. De a többiekkel is kell foglalkozni, akik nem ennyire kiugróak, hanem "csak" emelt szintű érettségit akarnak tenni.

Ez lehet a siker kulcsa újra és újra?

Azt hiszem igen. Nálunk a tanárokok is a tanulók is rendkívül elhivattottak. Sokszor megdöbbentő, mennyire korán beindul az élet az iskolában reggel, és délután milyen sokáig itt vannak diákjaink, tanáraink. Vannak nulladik óráink is, rengeteg olyan kollégám van, mint például biológia - kémia szakosaink, akik ilyenkor szerelem szakköröket tartanak, mi így hívjuk ezeket, hiszen a kollégák ezért nem kapnak plusz pénzt, pusztán elhivatottságból csinálják. Reggel hétkor már gyülekeznek a gyerekek, teljesen önként.

(Címlapkép, cikkben megjelenő képek: Berecz Valter)