Csúnyán lehagyott minket a régió: ha ez így megy tovább, elfogynak a magyar szakik

Az európai középiskolások csaknem fele (48%-a) tanult a szakképzésben 2017-ben, a szakoktatában, és az ilyen típusú képzéseken a férfiak domináltak, az összes tanuló 56 százalékát tették ki - derült ki az Eurostat adataiból. Kiderült, hogy abban az évben 13 EU-tagállam is volt, amelyekben a diákok több mint fele valamilyen szakképzési formát választott, Finnországban és Csehországban 72 százalékos ez az arány.

Utánuk csupa környékbeli ország következik: Szlovénia a második például 71 százalékkal, de nem sokkal maradt le Horvátország (70%), illetve Ausztria és Szlovákia sem (69-69%).

Magyarországot a lista másik végében kell keresni, hátulról a harmadikok vagyunki a 23 százalékos arányunkkal, nálunk csak Cipruson (17%) és Írországban (10%) tanultak kevesebben valamilyen szakképzésben.

Az OKJ rovására gyúrnak a szakképzésre

Vélhetően ezen az arányon javítana a kabinet az OKJ-s képzési rendszer teljes átalakításával. Korábban az Innovációs és Technológiai Minisztérium azt közölte, hogy a szakképesítésekre fogják hangolni a szisztémát.

-írták.

Az alapszakmák megszerzésére már az iskolai rendszerben (technikumokban, szakképző iskolában) is lesz lehetőség, amelyre további szakképesítések építhetőek. A felnőttek számára az iskolarendszerben a második szakma elsajátítása már jelenleg is ingyenes, a jövőben a képzési idő rövidül, így gyorsabban lehet szakmát szerezni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Új tervek láttak napvilágot: így alakul át az OKJ-rendszer Magyarországon

Meglátjuk, mi lesz belőle.

Jelenleg az OKJ-ban keverednek a szakmai és tanfolyam jellegű képzések, így 770 képzés van. Az elavult Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzések száma az uniós átlag többszöröse,  Németországban például ez a szám 300 alatti. Amíg a német képzési jegyzék például csak egy asztalos képesítést tartalmaz, addig a magyar OKJ-ben asztalos, műbútorasztalos és asztalosipari szerelő is szerepel. A cél az, hogy csökkenjen a szakmaszám, de a szakmai képzések száma a konkrét vállalati igényekhez igazodva növekedhet és abban a vállalatok is aktívan részt vehetnek. Az új rend a következő tanévben lép életbe.

Jönnek az újdonságok

A bolti dolgozók esetében két szakképesítés és ezekhez kapcsolódó képzés lesz, az egyik a kereskedelmi értékesítő. Feltehetően ez takarja a különféle eladó, vásárlókat kiszolgáló munkákat, például a csemegepultost, vagy a bolti hentest, vagy a műszaki cikk eladót. Itt az érettségi meglététől függően  3 év, vagy annak hiányában 2 év a szakképzés kötelező ideje. A másik a kereskedő és webáruházi technikus, 5 éves, valamint 2 éves képzési időszakokkal. A webáruházhoz kapcsolódó szakképzés teljesen új.

A részszakképesítésekben lesz bolti előkészítő, 300, vagy 400 óra tanfolyami képzési idővel.  Jó kérdés, hogy ez mit takar majd tartalmában, mert ha az árufeltöltőt is, az érdekes történet is lehetne, hiszen ott ma nem kell szakképzettség.

EZ IS ÉRDEKELHET

Durva változás az OKJ-ben: ki lehet vajon ezután kasszás, árufeltöltő?

Nem mindegy azért.

És másik újdonság, hogy lesz a kereskedelmi területhez kötődő pénztáros képzés is. Ma nem kötelező a pénztárosi munkánál a szakképesítés, diákok hada csinálja is ezt, legnagyobb számban nyaranta. De ha szakképesítés kell majd hozzá, akkor ők könnyen kiszorulhatnak a boltból, néhány nyugdíjas megmentővel együtt.