Robotsereg szivárog be a munkahelyekre: ezek a magyarok félthetik az állásukat

"A robotika, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, az automatizáció különböző formáinak alkalmazása egyre több iparágban terjed, ami egyre több előnnyel jár az azokat alkalmazó vállalatok számára, hiszen növelik a vállalkozások teljesítményét, csökkentik a költségeket, javítják az elvégzett munka minőségét, és összességében gyorsabb munkavégzést tesznek lehetővé" - írta a Portfolio egy tavalyi elemzésében. Egy másikban pedig azt, hogy "a munkahelyi tevékenységek 45 százalékát a ma már létező technológiákkal automatizálni lehet", azaz 10-ből 4,5 ember hamarosan elveszítheti a munkáját.

És ez a legóvatosabb becslés. A Pénzcentrum HRcentrum rovatának adott interjújában Lukács Zsolt, a Telkes Consulting Kft. ügyvezetője ugyanis ennél is ijesztőbb jövőképet vázolt. Mint mondta, "egyes előrejelzések szerint a mesterséges intelligencia megjelenésének, illetve az információs társadalom további robbanásának következtében a jelenlegi munkaköröknek akár 80 százaléka is megszűnhet. Ez olyan, mintha Stanislav Lem egyik könyvéből idéznénk egy mondatot."

- fogalmazott Lukács Zsolt.

Ráadásul ez már nem is a távoli jövő, Motesicky Tamás, a Workania country menedzsere szerint a robotok már itt vannak, és nemcsak a gyárak működését érinti az átalakulás, hanem egyes kutatások szerint az irodai munkakörök felét is átveszik majd a közeljövőben. Mint azt a HRcentrumnak adott interjújában elmondta, "rövidtávon persze mindenképpen a fizikai munkások pozíciója van veszélyben, azok aggódhatnak, akik ma még főleg monoton, rutinszerű vagy nehéz fizikai munkát végeznek.

- fogalmazott Motesicky Tamás

Horváth Krisztina, az SAP Hungary Kft. HR igazgatója viszont nem tartja indokoltnak a riogatást. Mint azt a HRcentrumnak adott interjújában elmondta, "az automatizáció a múltban sem tudta kiváltani a magasabb hozzáadott értéket teremtő munkákat, és a jövőre nézve is így marad szerintem. Sokszor teljesen új területekre, eddig nem létező szolgáltatásokra kellene átcsoportosítani humán erőforrást a HR-ben. Arról nem is beszélve, hogy mi, emberek meg sem tudnánk oldani számos feladatot azon a szinten, abban a minőségben. Például toborzás esetében az önéletrajzok előszűrése a legmunkaigényesebb folyamat, ez akár a folyamat 30 százalékát kiteszi. Azonban szerencsére léteznek ma már olyan megoldások, amelyek ezt a feladatot átveszik."

- vélekedett a munkavállalók jövőjéről Horváth Krisztina.

Az emberi faktor csak akkor maradhat alappilér a munkaerőpiacon, ha a munkavállalók fogékonyak az átképzésekre. Ezzel kapcsolatban Bertalan Imre, az OTP Bank HR vezetője Darwint idézte a Pénzcentrum HRcentrum rovatának adott interjújában:

Bertalan Imre hozzátette: "Nekünk is erre kell figyelnünk, hogy a kollégák tanulási képességét folyamatosan fejlesztve a változó környezethez gyorsan és hatékonyan tudjunk alkalmazkodni. Ez a fejlesztési tevékenységünk fókusza és ezért is becsülik meg a piacon a kollégáinkat, mert széleskörű tudásuk mindig naprakész."

Ennek az 5 banki melónak vége!

A pénzintézeti szektor átalakulása egyébként jól példázza, hogy nem csak a fizikai munkakörök vannak veszélyben. Ahogy a papír eltűnése, és a tranzakciók jellé alakulása változtatta meg a banki szektort és a benne foglalkoztatottak életét az elmúlt évtizedekben, úgy fogja a további automatizáció és a mesterséges intelligencia az elkövetkezőkben. Ezért is képzik át magukat tömegével informatikusnak, hiszen a relatíve gyorsan megszerezhető tudást hamar pénzre - ráadásul jó sokra - lehet váltani.

- szögezte le a Pénzcentrumnak Nyíri József, a BnL Growth Partners cégtársa, a Codecool programozóiskola társalapítója, aki október 3-án egy ingyenes és nyilvános rendezvény keretein belül értekezik majd neves szakértőkkel arról, hogy mi is vár ránk, munkavállalókra a jövőben. Végezetül, maradva a bankszektornál, nézzük, hogy mely pénzügyes munkavállalók vannak (voltak) a legnagyobb veszélyben:

• Észrevetted például, hogy már alig van hirdetés az állásportálokon, amiben adatrögzítőt keresnek? Régebben a pályakezdők és a nyári munkára jelentkező diákok ezen a poszton kóstolhattak bele legkönnyebben a banki irodák levegőjébe. Még a bankkártyák diadalmenetének hajnalán is éjszakánként emberek százai gépelték be a nap végén a boltokból jutazsákban beérkező bizonylatokat a "nagy" rendszerbe. Ma viszont már a tranzakciók eleve digitalizáltan történnek, amit meg papíron rögzítettek, az is dokumentumolvasókkal kerül feldolgozásra.

• Egykoron a bankok egyik legfelelősségteljesebb osztálya volt a postázó, ahonnan bizalmas dokumentumokat juttattak el azokhoz, akik aztán feldolgozták azokat. Iktatás, megőrzés, továbbítás, visszajuttatás, manapság már a legtöbb ügymenet digitálisan történik, kifutófiúk sincsenek.

• Azonban nem csak a papíralapú irodai dokumentumok eltűnéséből következően szűntek meg állások. Jó példa erre az, ami az úgy nevezett banki előadókkal történt és történik. Azelőtt a bankfiókba befáradó ügyfél kéréseit és adatait a fiókalkalmazott a legjobb tudása szerint írta össze. Ez alapján készített előterjesztést az előadó és az az anyag ment el például egy hitel esetén a hitelelbírálókhoz, majd a bírálat jóváhagyóihoz. Mára a bankfiókokban a front office ügymenetet támogató rendszerek tökéletesen kisegítik a fiókmunkatársat, hogy az elbíráláshoz a legjobb kérdéseket tegye fel, és ezáltal kész információk álljanak ott helyben össze. Nem ritkán a bírálat helyben megtörténik, előre kidolgozott algoritmusok segítségével. Legfeljebb a biztonság kedvéért néz rá ember a döntés véglegesítése előtt a számokra. Az előadók feleslegessé váltak.

• A pénzügyi rendszer még a huszadik század végén is jelentős mennyiségben tárolt valódi, fizikális pénzeszközöket. Nem csak aranyat, hanem kötvényeket, részvényeket, akár egzotikus országok értékpapírjait is. Az értéktári becsüsök olyan alkalmazottak voltak, akik meg tudták mondani, hogy a nagypapa matraca alól előkerülő birodalmi kötvényeknek mi az értéke. Noha nem tűnt el teljesen a szakma, de a dematerializált értékpapírok világában már alig maradt fizikai szerepe az értéktáraknak, és az abban tartott dokumentumok, kötvények vagy színesfémek szakértőinek. Ma már egy MOL részvényt sem lehet bekeretezve a falra tenni, legfeljebb az igazolást, hogy birtokunkban van.

• Az ügyfelek, az adósok, vagy akár egész bankok közötti elszámolás (az úgynevezett klíring) egykor borzasztó bonyolult és sok munkaerőt igénylő folyamat volt, melyet a leszámítolók végeztek. Nagy jelentősége volt a leszámítolási pillanatot jelző harangnak, gongnak vagy más egyezményes jelnek, amikor egy meghatározott időszak végén az összevezetések megkezdődhettek. Ma már a harang is csak dísznek van, minden digitális, az elszámolóházi és értéktári folyamatok csupán jelek mozgása fénysebességgel. A kasszákban ugyan megszámolják még a bankókat nap végén, de például a tőzsdei árfolyamokról már egyáltalán nem elmondható, hogy "máma már nem hasad tovább", hiszen a hivatalos nyitvatartási időn túl is van kereskedési felület minden fontosabb termékre.

És hogy ne csak banki foglalkozásokat említsünk, érdemes megnézni a Pénzcentrum nemrég készült videóriportját is. Mint imsert, óriási a munkaerőhiány Magyarországon, a vendéglátó szektort pedig fokozottan sújtja a jelenség. Győrben egy kínai étterem olyat húzott, amit eddig csak lefeljebb sci-fikben láthattunk, robotot vet be a vendégek kiszolgálása érdekében. Videóriportunkból kiderül, hogy mire jó Amy, a pincérrobot, valamint a szerkezet korlátairól is szó esik.