A belét is kihajtják a bolti dolgozóknak: kiderült, mennyit túlóráznak

2018 első négy hónapjában közel tizedével emelkedett a túlóraszám a vállalkozásoknál. A munkaerőhiány a gazdaság minden szegmensére hatással van: ha nincs elég munkaerő, a cégvezető elrendeli a túlórát. Az alkalmazottak ebben a helyzetben tehetetlenek. Amennyiben nem tudják teljesíteni az elvárást, odébbállnak, hátha a következő munkahelyen nincs túlóra (bár erre kevés az esély). Gyakran előfordul az is, hogy más ágazatban keresnek munkát. A hézagos munkaerőpiacon az alkalmazott jobban tudja érvényesíteni érdekeit, de gyakori fluktuáció komoly fennakadásokat okozhat mindenhol - olvasható a blokkk.com-on

Az elmúlt öt esztendőben bő harmadával ugrott meg a túlóraszám a vállalkozásoknál, párhuzamosan a munkaerőhiány erősödésével. A folyamatos emelkedés következtében 2016-ban már 5,7 millió órát kellett túlórázni, de 2017-ben a minimálbéremelést követően ez a szám visszaesett 5,3 millióra. Közben az alkalmazottak keresetét is emelni voltak kénytelenek a munkaerőhiány miatt  jóval nagyobb mértékben, mint korábban, így már túlórára sem jutott pénz.

A 2017-es 5,3 milliós túlóraszám így is jóval nagyobb a 2013. évi 3,9 millió óránál, miközben a teljesített munkaórák teljes száma töredékével, öt esztendő alatt mindössze 8 százalékkal nőtt. 2017-ben 86 ezren dolgoztak élelmiszerboltokban, a 195 ezer fős összlétszámú boltos kiskereskedelmen belül. Ez azt is jelenti, hogy az ott dolgozók a létszám 44 százalékát tették ki, túlórából viszont a kétharmadát kapták, 3,4 millió órát.

A törvény szerint ennyi pénz járhat a túlóráért

A legfontosabb szabályok egyike, hogy egy-egy dolgozó számára évenként legfeljebb 250 túlóra rendelhető el, ezt rendkívüli munkaidőnek hívják. Ez az óraszám kollektív szerződés - tehát a szakszervezet beleegyezése - esetén 300 óra lehet évente. A túlóráért a törvény szerint több pénz  jár.

Ha heti pihenőnapon (szombaton vagy vasárnap) túlóráztat a munkavállaló, akkor a pótlék mértéke 100 százalék, ugyanakkor lehetősége van helyette szabadnapot választani, viszont 50 százalékos pótlék akkor is jár neki. És ez nem összekeverendő az őt egyébként is megillető 50 százalékos vasárnapi kiegészítéssel.

A túlórák tehát minden esetben komoly többletköltséget jelentenek a munkaadónak, hiszen még ha a túlóráztatott dolgozó szabadidőt is kap, az idő alatt valaki másnak kell dolgozni helyette.