Durva különbségek vannak a kisboltok és multik dolgozói között

2018 januárjában a boltos fizikai dolgozók - eladók, pénztárosok, árufeltöltők - havi bruttó átlagkeresete tovább nőtt. Ez év elején a boltos fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete - egy kicsit visszatekintve a nagy minimálbérek előtti időszakra - hozzávetőleg  (beleszámítva a KSH új módszertanát is) negyedével emelkedett a 2016 januárihoz képest.

Már 2016-ban is jelentős volt a béremelés a boltokban, ekkor nyilván a munkaerőhiány miatt. A 2017-es minimálbéremelés rátett egy lapáttal a munkaerő hiánya miatti kényszerre. Azért a statisztikai adatokból kitűnik, hogy 2017 januárjában a megelőző decemberhez képest is emelni kellett, ebben játszott nagyobb szerepet a minimálbér hatása. Az ezt követő évközi emelést pedig a munkaerőhiány tolta. (A december-januári fordulatokban nagyobbrészt a minimálbér, az évközi emelésekben inkább a munkaerő hiánya játszotta a nagyobb szerepet.)

2018 újabb minimálbér emelési kötelezettséggel indult. A magasabb garantált bérminimum 180 ezer forint volt, a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete pedig ennél több, az átlagot tekintve. A sima minimálbér egyébként csak 138 ezer forint. Mindez azt sejteti, hogy a munkaerő hiányának hatása összességében erősebb a minimálbér kötelezettségénél a béremelésekben, de persze csak az átlagot nézve.

A kisebb vállalkozások adták az elmúlt időszakokban az átlagnál kisebb és a minimálbérekhez jobban közelítő béreket, miközben a nagy áruházláncok a dermesztő munkaerőhiány miatt a többet. Az átlagot azonban együtt adják. De külföldön dolgozni még így is csábítóbb egy eladó számára, ha pusztán a fizetéseket nézi.

Az eladók, pénztárosok, árufeltöltők létszáma az elmúlt időszakban egyébként gyakorlatilag nem változott. Hiszen míg 2016 januárjában 139 ezren, addig 2018 januárjában 146 ezer fizikai dolgozó vett részt a boltos kiskereskedelemben.