Miért pattannak meg külföldre a fiatalok? 16 intézmény keresi a választ

A YOUMIG projekt a fiatalok nemzetközi vándorlásának hatásait méri, ugyanakkor a résztvevő országok és intézmények intézményi eszköztárának és együttműködési csatornáinak fejlesztésére irányul. A projekt elsősorban a migrációs folyamatokban közvetlenül érintett települések élén álló helyi döntéshozók számára nyújt támogatást és hasznos információkat. Vagyis a YOUMIG eredményei révén a régió települései jobban tudják majd mérni a fiatalok kivándorlásának, visszavándorlásának és a külföldi fiatalok bevándorlásának hatásait, és meghozni a szükséges intézkedéseket az alábbi, helyi szinten releváns területeken:

• munkaerő-piaci kereslet és kínálat;
• családalapításhoz, gyermekvállaláshoz kötődő szakpolitikák;
• oktatásügy;
• egészségügy és szociális védelem.
  

A YOUMIG projekt megvalósítása nagyban épít a 2012-2014 között, ugyancsak a KSH vezetésével megvalósított SEEMIG (Managing Migration in South East Europe - www.seemig.eu) elnevezésű transznacionális együttműködési projekt eredményeire és partnerségére.

Fókuszban a fiatalok vándorlása

A Duna menti régióban a fiatalok vándorlási folyamatai az elmúlt években egyre inkább erősödnek, az ezzel kapcsolatos nehézségek az adminisztráció és a helyi szolgáltatások több szintjén is jelentkeznek. A jelenségnek újszerű mozgatórugói vannak (például az online kommunikációs csatornák használata), ezek a helyi fejlesztések szempontjából is kiemelten fontosak. A fiatalok kivándorlása komoly emberi erőforrásbeli, elsősorban munkaerő-piaci hiányt okozhat, valamint a beáramló materiális transzferek (pl. hazaküldött pénzek) szempontjából is vizsgálandó jelenség.

A projekt sikeres megvalósításához a nemzetközi konzorcium szakértői egy adekvát kvalitatív és kvantitatív módszertant állítanak össze, melynek a legfontosabb szakmai elemei a következők:

• helyi és regionális szintű társadalmi-gazdasági helyzetelemzés, különös tekintettel a fiatalok életstratégiáinak feltérképezésére;
• a fiatalok migrációjával kapcsolatos statisztikai módszertani áttekintés (adminisztratív források adattartalma, minősége és fejlesztési lehetőségei);
• a fiatalok migrációjának fejlesztéspolitikai szempontú mérőszámainak kialakítása, és az eredmények beépítése a helyi szintű tervezési folyamatokba;
• helyi felmérés a statisztikai módszertani fejlesztések tesztelésére; 
• pilot projektek, szervezetfejlesztés és stratégiaalkotás az érintett településeken.
  

Vándorlására vonatkozó adatok több forrásból is származhatnak, de az elvándorlás mértékének nyomon követésére alapvetően a hazai regiszterek és a külföldi, úgynevezett tükörstatisztikák szolgálnak. A magyar állampolgárok elvándorlásának mérése leginkább az egészségbiztosítás nyilvántartásaira, a más országokban készült bevándorlási statisztikákra és egyéb forrásokra, például az Európai Unió tagállamainak munkaerő-felméréseire támaszkodik.

A kivándorlás mértékének erősödése 2008-ban kezdődött, jelentősebb megerősödése 2010-től mutatható ki. A kivándorlás erősödésével párhuzamosan a visszavándorlók száma is emelkedik. Az Eurostat adatai alapján az adott év január 1-jén európai országokban tartózkodó magyar állampolgárok száma 2000 és 2015 közötti időszakban folyamatos bővülést mutat, 74 ezer főről 370 ezer főre nőtt.

A 2012 és 2014 között zajlott SEEMIG kutatás megállapította, hogy 2013 elején 350 ezer fő volt azoknak a kivándorolt magyaroknak a száma, akik 1989 után és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el Magyarországot. A SEEMIG projekt további fontos eleme volt a kivándorló magyar állampolgárok a három fő célország - Németország, Nagy-Britannia és Ausztria - szerinti összetételének vizsgálata. A Nagy-Britanniába települők például különösen fiatalok: az adatfelvételkor átlagéletkoruk 33 év, kiköltözésük idején pedig mindössze 29 évesek voltak.