Álomfizetés diploma nélkül: többezer dolgozót keresnek, ingyen kiképeznek

Álomfizetés diploma nélkül: többezer dolgozót keresnek, ingyen kiképeznek

Pénzcentrum
2016. szeptember 8. 05:30

Romlik a helyzet az infokommunikációs szektorban: egyre kevesebb a jól képzett informatikus a piacon, közben pedig egyre többre lenne szüksége a vállalatoknak. Miközben ebben a szektorban lehet a második legmagasabb fizetést hazavinni. Kerestük a választ arra, hogy miért nem vonzó karrier ez a fiatalok számára? És mi lehet a megoldás arra, hogy jó munkaerőhöz jussanak a cégek?

Temérdek írás jelenik meg mostanában arról, hogy mennyire súlyos a munkaerőhiány az informatikai szektorban, és az utánpótlás kérdése is egyre borúsabb: harmadával visszaesett az ilyen szakra jelentkezők száma, és azoknak is a fele lemorzsolódik. De miért jelent ez ekkora gondot az egész magyar gazdaságnak? Miért nem csak a szektornak, a felsőoktatásnak és a pályaválasztás előtt álló fiatalok a problémája? A válasz erre igen összetett, talán kezdjük is néhány fontos adattal a reális képért.

  • Az infokommunikációs szektorban közvetlenül 162 ezer fő dolgozik, a nemzetgazdasági foglalkoztatás 4,1, a versenyszféra 6,2 százalékát adja.
  • Tavaly 22 ezer betöltetlen állás volt (azóta csak tovább nőtt a hiány) a hazai munkaerőpiacon, és ez a bővülés a közvetett multiplikátor-hatásokkal együtt 72 ezer embernek adhat munkát Magyarországon.
  • Az elmúlt egy évben 8-10 százalékkal nőttek a keresetek a szektorban.
  • Az informatikai képzésre jelentkezők 2001 és 2014 között 15 ezerről 10 ezerre (-35 százalék) csökkent, csakúgy, mint a felvettek száma: 8600-ről 5300 főre (-38 százalék).

A 2000-es években hatalmas fejlődésnek indult a hazai informatikai szektor, akkor az olcsó munkaerő jelentette a versenyelőnyt. Ez ma már nincs, hiszen az olcsó munkaerőt Indiában, és Keleten találják a multik. Ami miatt mégis vonzó a befektetőknek a magyar piac, az a hozzáadott érték. Ezt jó ideje felismerték a hazai cégek, aminek hatalmas növekedés és bővülés lett az eredménye. Olyannyira, hogy a szektor a teljes magyar gazdaság húzóágazata lehetne.

A piac igényeit viszont nem tudta követni az oktatás, így sem mennyiségben, sem minőségben nem áll rendelkezésre megfelelő munkaerő.

De hol van a hiba a gépezetben? Miért nem vonzó a magyaroknak ez a szakma? És mi lehet a megoldás? Vélhetően hasonló kérdések fölött ülve vakargatták a fejüket a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban is, amikor erre irányuló kutatást rendeltek a BellResearch-től. A felmérésből az derült ki, hogy óriási a probléma, és sokkal mélyebben gyökerezik, mint ahogy azt elsőre gondolná az ember. 

Valójában nem létezik informatikaoktatás

A 110 oldalas tanulmány lényege, hogy azért nincs elég szakképzett munkaerő, mert nem termel eleget a felsőoktatás. Ez azért van, mert kevesen jelentkeznek informatikai területre, és annak a fele lemorzsolódik, egyrészt azért, mert nagyon erősek a matematikai és természettudományos tárgyak a képzés elején, másrészt a felvételizőknek nem volt teljes és reális képük az informatikus-szakmáról. A nehéz tárgyakon azért buknak el, mert a köznevelési informatikaoktatás céljaiban, mennyiségében, tartalmában és eszközeiben nem alkalmas arra, hogy megadja azt a tudásszintet, amit a felsőfokú képzés megkövetel, sem pedig a pályaorientációra, a szakma iránti érdeklődés felkeltésére. 

A tanulmány szerint valódi informatikaoktatás - az informatikai szakközépiskolák kivételével - nincs a közoktatásban.

Valójában csak alapvető irodai alkalmazásokat, és felhasználói szintű készségeket sajátíthatnak el a tanulók, tehát nem megfelelő az oktatás tartalma. Valamint az informatikatanárok felkészültsége is hiányos, az alacsony minőségű eszközpark pedig gyorsan elavul, és a pótlása sem megoldott.

Sosem látták a piacot

A szakemberek szerint azért is nehéz informatikai/műszaki pályára terelni a fiatalokat, mert a középiskola végéig szinte kizárólag humán területen dolgozó emberek képzik őket. Még a reáltárgyakat tanító matematika- és fizikatanárok sem tudják átadni a szükséges szemléletet, mert sosem láttak bele például az iparba, és a tanultak gyakorlati alkalmazásába. Tehát elmondható, hogy a fiatalok nem kapnak ilyen irányú útmutatást, hacsak a szülők nem műszaki területen dolgoznak.

Agyelszívás felsőfokon

A felsőoktatás nem tudja felvenni a kesztyűt a versenyszférával, így a jól képzett oktatókat a piac 5-8-szoros fizetéssel elcsábítja az egyetemektől. Egyszerűen nincs forrás arra, hogy a piachoz hasonló javadalmazást kapjanak az oktatók. A másik probléma, hogy sok oktatónak viszont teljesen hiányzik a piaci tapasztalat, és az átlagéletkor is jóval magasabb, mint kellene.

Üzlet lett az oktatás

Az egyetemi és OKJ-s képzések mellett megjelentek nem akkreditált szoftverfejlesztő tanfolyamok is, amelyek verseny- és piacképes tudást ígérnek a náluk végzett diákoknak. Sőt, a Codecool például állásgaranciát is vállal, ami azt jelenti, hogy a tanulónak nem kell kifizetni a 18 hónapos képzés 1,5 milliós tandíját előre, csak ha a képzés utána néhány hónapon belül el tud helyezkedni a megszerzett tudásával, és utána részletekben törlesztheti a tandíjat a fizetéséből. 

A jelentkezőknek nagyjából a 10 százalékát vesszük fel, szigorú előszűrési rendszerünk van. Nézzük a logikai képességet, az angol nyelvtudást, és a motivációt is. A képzés elején van kéthónapos próbaidő, amikor bárki abbahagyhatja a tanfolyamot anélkül, hogy fizetési kötelezettsége lenne felénk"

- mondta a Pénzcentrumnak Boda József, a Codecool alapító-igazgatója. 

Véleménye szerint a mai felsőoktatási képzés nem tud lépést tartani a cégek megnövekedett igényeivel - létszám tekintetében semmiképp - és meggyőződése, hogy azzal a képzési modellel, amit kialakítottak, jóval rövidebb idő alatt lehet szakembereket képezni. Ez persze nem váltja ki az egyetemi képzést, de nem is csak mérnökökre van szükség. De miért nem akkreditálták a képzést? 

A jelenlegi akkreditációs rendszer szigorú feltételeket szab, hogy mit és hogyan kell oktatni, mi viszont a cégek igényeit követjük - mindannyian több, mint 10 évig dolgoztunk nagy cégeknél ilyen területen, és jelenleg is intenzív kapcsolatot ápolunk velük, ez az üzleti modellünk egyik lényege. Tehát pont azt a rugalmasságot veszítenénk ez az akkreditációval, ami miatt versenyképesek vagyunk" 

- mondta az alapító-igazgató.

Elég egy tanfolyam a sikerhez?

Ezekre a sokszor "gyorstalpalóknak" nevezett tanfolyamokra nagyon sokféle életkorú, és végzettségű ember jelentkezik. Túlnyomó többségben a húszas éveik végén, és a harmincas éveikben járók. A tanfolyamot nem lehet munka mellett csinálni, mert egész embert kíván és napi nyolcórás elfoglaltságot jelent. Tehát aki belevág egy ilyenbe, az nagyon elszántan változtatni akar a jelenlegi életén, rááldozza az idejét és a megtakarítását, ebből következik, hogy vélhetően hatalmas a motivációja és valóban tanulni akar. Rendelkezik már élettapasztalattal is, ami szintén nagy előny a versenyszférában, tehát összességében elmondható, hogy bőven van potenciál ezekben az emberekben.

Félreértés ne essék: a tanfolyam nem ad azonos tudást az egyetemi végzettséggel, viszont mind a kettőre szükség van a piacon. 

Pörög a HR, zajlik a vadászat

A több mint ezer főt foglalkoztató, az ország egyik vezető szoftverháza, az evosoft Hungary Kft. is érzi a munkaerőhiányt: jelenleg 100 nyitott pozíció van a vállalatnál, fejlesztőket, informatikusokat, és mérnököket keresnek. Minden kapcsolatot és lehetőséget használnak, hogy szakképzett munkaerőt tudjanak felvenni a céghez.

A diploma jó előre jelzője a tudásnak, de egyetlen jelentkezőt sem küldünk el azért, mert nincs diplomája, nekünk a tudás a legfontosabb. Örülünk az egyetemről kikerült jelölteknek, de ott is van szórás. Emellett azt tapasztaltuk, hogy lelkesedéssel és motivációval nagyon sok mindent gyorsan el lehet sajátítani egy bizonyos szintig" 

- mondta a Pénzcentrumnak Gönye Zoltán, az evosoft Hungary Kft. marketing és kommunikációs vezetője.

Hozzátette, a szektorban elengedhetetlen a folyamatos továbbképzés, és teljesen normálisnak számít, hogy 2-3 évente új dolgokat kell elsajátítani. Elmondása szerint erre a cég nagyon komoly összegeket áldoz, és elkülönítettek egy keretet is erre a célra. A szakmai konferenciákon és képzéseken felül például házon belül is szervez tanfolyamokat a dolgozók számára. 

Mi lehet megoldás a hiányra?

A BellResearch tanulmány szerint a megoldás: a köznevelési informatikaoktatás teljes szemléletváltása és megújítása szükséges. Emellett a digitális alapkészségek megszerzését általános iskolai szintre kell levinni, a középiskolában be kell vezetni a valódi informatikai tartalom oktatását.

Az eszközpark fejlesztése mellett a pedagógusok digitális készségeinek fejlesztése is kulcsfontosságú, és ez nem korlátozódhat a tanárképzésre, hanem életkortól függetlenül a jelenlegi tanárokat is képezni kell.

Szükség lenne arra is, hogy a felsőoktatás sokkal rugalmasabb legyen, szóba került már olyan is, hogy rövidítik a képzés idejét. 

Mindenkit érint

Nemzetgazdasági szinten azért kiemelkedően fontos ez a szektor, mert minimális tőkebefektetéssel hatalmas külföldi tőkét lehet vele az országba hozni. Nem kell gyártelepet építeni, ezermilliárdos beruházásokra költeni, csak iroda kell, számítógép és szakképzett emberek. Ezek a jól képzett szakemberek előállítják azt a hozzáadott értéket, ami képes behozni az országba a külföldi tőkét. A szektorban dolgozók még a mostaninál is jobban kereshetnek, és ezáltal sokkal többet költenek, amit más ágazatokat is felfelé húz (kereskedelem, turizmus, vendéglátás, stb.), tehát valóban az egész gazdaságot, így mindenki életét befolyásolja.

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
perfekt  |  2021.09.22 15:08
Egy kis közvélemény kutatás alapján kaptam olyan választ, hogy a TT index a testtömeg indexet jelzi,...
hrdoktor  |  2021.09.20 06:46
Egyre több munkaadó mutat nyitottságot a kötetlen munkaidő bevezetése felé, ami a munkavállalók prod...
vezetoi-coaching  |  2021.09.18 21:50
Ally McBeal, 5. évad, 2 fiatal ügyvédnő beszélget szerelmi ügyekről. Jenny elmondja Ally-nek, hogy k...
legacykft  |  2021.09.17 19:37
Pezsgő, vidám, családias hangulatban telt a Legacy Alumni első összejövetele. Jó volt látni az izgat...
kovacstunde  |  2021.09.12 14:56
  Magyarországon többnyire még csak azzal találkozunk, hogy lakásokból irodákat alakítanak ki, de N...
NAPTÁR
Tovább
2021. szeptember 22. szerda
Móric
38. hét
Szeptember 22.
Európai autómentes nap
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?