Megdöbbentő, milyen kevés fizetéssel szúrják ki a bolti eladók szemét

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a bolti, áruházi kiskereskedelemben a fizikai dolgozók 161 ezer forintos átlagos bruttó bére alaposan elmarad a nemzetgazdaság átlagától, 2015. novemberében a különbség 23 ezer forint volt. Sok boltos panaszkodik, hogy nincs megfelelő munkaerő a piacon, emelkedtek is év közben a bérek 17 ezer forinttal, de ez is kisebb a nemzetgazdaság egészében mért évközi 27 ezer forintos növekedésnél - írja közleményében a blokkk.com

A legkisebb és a legnagyobb bérek

A legkisebb fizetéseket az élelmiszerboltokban adják, a sokat emlegetett hentesek pedig 132 ezer forintot keresnek (persze, ez bruttó, ebből lejönnek a közterhek), ráadásul év közben mindössze közel négy ezer forinttal nőtt a bérük. Az italboltosok sokkal jobban keresnek a maguk átlagos 167 ezer forintos bérével, amiben feltehetően a szigorú jövedéki szabályozás is szerepet játszhat. A prímet a sportszerárusok viszik, 184 ezer forinttal, hiába, a divat és a tehetősebb vásárló is felfelé húzhatja a béreket.

Feltehetően főleg a ruházati kereskedők bérének megugrásában jelentékeny szerepet játszott, hogy több lett a teljes munkaidős és kevesebb a részmunkaidős az elmúlt hónapokban. Emellett a vasárnapi boltzár is hozhatott valamit a ruhás eladók konyhájára, hiszen a plázákban a legtöbb bolt ruhás, a vasárnapi pótlék pedig megszűnt, így megmaradhatott belőle valamennyi béremelésre is. Igaz, a plázás boltok a vasárnapi boltzár nyomán forgalmuk egy részét elbukták, de spórolhattak is költséget. A könyves eladóknál is nagyot ugrott év közben a bér, bizonyára a ruhás kereskedőkhöz hasonló okok miatt.

Online kassza

Egyértelmű, hogy a kiskereskedelmi forgalom 2015. évi 5-6 százalékos növekedésében jelentősebb szerepet játszott az online kassza piactisztító hatása, mivel a KSH csak a nyugtás, tiszta forgalmat méri. Igen, de ha az ügyeskedő boltos több nyugtát ad, több költségről is el kell számolnia, így feltehetően a létszám előző évhez mért változásában, növekedésében ez is szerepet játszott, mivel több alkalmazottat jelenthettek be.

Úgy tűnik azonban, hogy az élelmiszerkereskedelemben nem engedi meg a piac (aki a vásárló) a nagyobb bérköltségnövelést, hiszen akkor a fogyasztói árat is emelni kellene. Bizonyára a 27 százalékos áfa sem tesz jót a piacnak, de ez majd a későbbi sertéshús árakból kiderül, ki az erősebb, a hentes, vagy a vásárló?

Létszám

Semmi új, már ami a vasárnapot illeti. Novemberben a vasárnapi boltzárral érintett bolti, áruházi kiskereskedelemben 187 ezren dolgoztak, ez októberhez képest alig változott (októberben 186 ezren). Így nem változott a vasárnapi boltzár létszámmérlege sem, év közben másfélezerrel csökkent a létszám (vigyázat, ez csak a kiskereskedelem, a kereskedelem egészében, a nagykereskedelemmel együtt számolva már nem volt létszámcsökkenés).