Hiába nő egyesek fizetése, a nyomorgókon ez nem segít

Ennyit kapunk

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, a 2014-es átlagkereseteket vizsgáló jelentése szerint majdnem 3 százalékkal nőttek a fizetéseink az előző évhez képest. A 2014. január és szeptember közötti időszakban bruttó 234 ezer forint volt a magyar átlagkereset, ami azt jelenti, hogy körülbelül 153 ezer forinttal tértek haza a munkavállalók. Ez úgy jön össze, hogy a fizikai foglalkozásúak nettó keresete 104 700 forint, a szellemi foglalkozásúaké pedig 207 700 forint.

A magyar keresetek idén szeptemberig átlagosan 2,9 százalékkal nőttek az előző évhez képest. Vannak olyan szakmák, melyeknél kiemelkedő növekedés figyelhető meg, például a bányászok ez év januári fizetésükhöz képest szeptemberben többet kerestek, nettó 198 616 forintot. Az egy évvel korábbi, novemberi fizetésnél azonban még így is kevesebbet kerestek idén szeptemberben. Tavaly novemberben majdnem 217 ezer forintot vittek haza.

Például az egészségügyi dolgozók fizetése csökkent, míg májusban nettó 105 011 forintot vittek haza, addig szeptemberben ez már csak 92 585 forint volt. Ez jól mutatja, hogy az év eleje jól indult, azonban a tavalyi összegeknél ez a mostani még így is kevesebb, hiszen 2013 szeptemberében nettó 98 162 forintot, míg novemberben már csak 93 930 ezer forintot vittek haza.

A rekorderek a pénzügyi, biztosítási, gazdasági szakmákból kerültek ki, bruttó 485 ezer forint körüli fizetésekkel. Ez azt jelenti, hogy adózás és a járulékok után még mindig hazavisznek majdnem 320 ezer forintot.

Óriási a bérkülönbség vidék és Budapest között is. Míg a fővárosban 1 millió 341 ezer forint volt 2013-ban (erre vonatkozóan még nincsenek 2014-es adatok) az egy főre jutó éves átlagos nettó jövedelem, a nagyvárosokban 1 millió 138 ezer forint, a községekben pedig csak 863 ezer forint.

De ennyit akarunk

Ehhez képest egészen más az az összeg, amiből meg lehet élni a magyarok szerint. A nagyon jó megélhetési színvonal 143 ezer nettó jövedelemről indul, és 333 ezer forinton áll meg. Az átlagos életszínvonal jövedelmi skálája 78 és 183 ezer forint között mozog, a nagyon szűkös szint pedig van, akinek 42 ezer forintot jelent, van, akinek pedig 106 ezret. A magyar átlagkereset ezért egészen mást jelent bizonyos társadalmi hátterű embereknek.

Bár a munkanélküliség csökken - a legfrissebb adatok szerint 4 millió 184 ezer ember dolgozik ma Magyarországon, a 15 és 64 éves kor közöttiek foglalkoztatottsága már majdnem 63 százalékos -, a keresetek nőnek, mégis még mindig számottevő azok száma, akik elégedetlenek az életükkel, vagy anyagi helyzetükkel. Az elégedettségi mutatókat böngészve összességében elmondható, hogy a megkérdezett, 16 éven felüli lakosság átlagosan közepesen elégedett az anyagi helyzetével. Egy 10-es fokú skálán a magyar emberek 5,21-es átlagértékre lőtték be az anyagi helyzetükkel való elégedettséget. Ennél egy kicsit jobban elégedettek az életükkel, a 10-es skálán  6,15-re értékelték azt.

Az életükkel nagyon elégedettek aránya majdnem egyharmad a magyar lakosság körében, 6,2 százalékuk pedig nagyon elégedetlen az életével. Ugyanígy az anyagi helyzetnél is megfigyelhetők mélységek és magasságok.

KATTINTS! Ennek a fele sem tréfa: ezért vagyunk ennyire boldogtalanok

Szegénység

A szegénység vizsgálatakor három tényezőt vesznek figyelembe, hivatalosan az a szegény, aki a három tényező közül egyben, vagy akár mindben érintett. Az első a relatív jövedelmi szegénység, azaz egy központilag megállapított összegnél kevesebbet visz haza, ide tartozik. A második a súlyosan rossz anyagi helyzet. Ez azokra vonatkozik, akik például fűtetlen lakásban élnek, fizetési hátralékuk van, ha váratlan kiadásuk lenne, azt nem tudnák kifizetni, és nincsen például anyagi okokból mosógépük, vagy telefonjuk (9 tényezőt vizsgálnak, abból 4 megléte esetén már súlyos anyagi deprivációról van szó). A harmadik tényező a nagyon alacsony munkaintenzitás, azokat érinti ez, ahol a munkaképes korú háztartástagok a vizsgált évben a munkaidejük legfeljebb egyötödét töltötték munkával. Ez utóbbi 2013-ban 903 ezer főt jelentett.

Az adatok alapján a három vagy több gyermeket nevelő családok majdnem fele ki van téve a szegénységnek, társadalmi kirekesztettségnek. A gyermekét egyedül nevelő szülő esetében ez 60 százalék.

A leggazdagabb 20 százaléknak 4,2-ször annyi pénze van, mint a legszegényebb 20 százaléknak. A gazdagok 3 százalékkal gazdagabbak lettek, a legszegényebbek pedig 1,4 százalékkal szegényebbek lettek.