A magyarok harmadának nincs elég pénze ételre

A 2008-ban indult gazdasági világválság után a legtöbb országban megindult a gazdaság kilábalása, a GDP (bruttó hazai termék) növekedését azonban nem követte a munkaerőpiac helyzetének javulása, sok helyütt a munkahelyteremtés nélküli kilábalás jelei láthatók. A munkanélküliség magas maradt, a válság pedig különösen a szegényebb rétegeket ütötte meg. Főleg a fejlett országokban volt jellemző, hogy az elmúlt években erőteljesen meghúzták a költségvetési nadrágszíjat.

Nyilván a megszorítások többségében nem segítettek a szegényebb rétegek helyzetén. Az OECD szerint például nem a válság közben kellene a munkanélküli ellátásokat csökkenteni. A válság során a jövedelem egyenlőtlenségek is megnőttek.

Az OECD országai között Magyarországon vannak a harmadik legtöbben azok, akiknek még az ételvásárlás is anyagi gondot okoz. Pontosan a kérdés úgy szólt, "Volt-e az elmúlt 12 hónapban olyan alkalom, amikor nem volt elég pénze élelmet vásárolni magának vagy családjának?"

A kérdést a válság előtt (2006/2007-es eredmények átlaga) és utána (2011/2012 átlaga) is feltették. A magyarok 30,8 százaléka adott a válaszra igent, ennél többen csak Törökországban és Mexikóban. A magyar adat különösen jelentősen romlott 2006/2007 óta, akkoriban ugyanis az arány még csak 17 százalék körüli volt.

A felmérésből kiderül, hogy a magyarok nagyon kevéssé bíznak kormányukban (23%), bár ez korábban is így volt, a helyzet némileg romlott a válság óta. Igen jelentősen romlott az intézményekbe vetett bizalom (-25 százalékpont), de nem csak nálunk, bár az intézményekbe vetett bizalom így már olyan kicsi, hogy annál csak néhány, főleg válság sújtotta és dél-amerikai országban rosszabb a helyzet.

Az állami szociális kiadások pedig egyedülállóan (az OECD-ben egyedül) csökkentek Magyarországon.