Nem jött be a nagy családgyarapítási terv: itt vannak a számok

A születések száma az év mind az öt hónapjában alulmúlta az előző évit. A legnagyobb mértékű visszaesés áprilisban történt (8,8 százalékos), de a februári születésszám is jelentősen (7,9 százalékkal) volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Összességében az év első öt hónapjában 34 451 gyermek született, ami 2007-tel, 5,5 százalékkal kevesebb, mint 2012 azonos időszakában. A szökőnaphatástól megtisztított születésszám-csökkenés ennél kisebb mértékű, 4,9 százalékos volt.

Kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy a halálozások száma az év mind az öt hónapjában elmaradt az előző évitől. Februárban és márciusban számottevően - átlagosan 7,3 százalékkal - kevesebben vesztették életüket, mint egy évvel korábban. Különösen a májusi visszaesés volt jelentős, amikor 8,1 százalékkal kevesebb halálesetet regisztráltak. Összességében az év első öt hónapjában 5,3 százalékkal csökkent az elhunytak száma, ami az előző évihez képest 3013-mal kevesebb halálozásból adódott. A szökőnaphatást is figyelembe véve, a halálozások számának csökkenése 4,6 százalék volt.

A házasságkötések száma az elmúlt évi kismértékű emelkedést követően az idei év első öt hónapjában ismét csökkenést mutatott. Két hónapban több, három hónapban viszont kevesebb házasságkötést anyakönyveztek, mint egy évvel korábban. Jelentős visszaesés volt januárban és februárban, amikor közel 12 százalékkal csökkent a házasságkötések száma, ezt követte egy 7,5 százalékos emelkedés áprilisban. Összességében 2013. január-májusban 10 183 házasságot kötöttek, ami 156-tal, 1,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. 

Úgy tűnik, hogy a gyermekek utáni adókedvezmény nem hozta meg a gyermekvállalási kedv növekedését, az főként a már meglévő családoknak kedvezett, közülük is a legnagyobb mértékben a magas jövedelmű, sokgyermekeseknek. Nagy kérdés, milyen állami ösztönzőkkel lehet valóban támogatni a gyermekvállalást.

A Magyar Nemzet információ szerint megosztott a kormánykoalíció abban a kérdésben, mely egyéni járulékterhekből érvényesíthessék az alacsony jövedelműek a ki nem használt családi adókedvezményt. A KDNP által készített szakértői anyag a 10 százalékos nyugdíjjárulék, a fideszes javaslat pedig a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék terhére terhére terjesztené ki a családi adókedvezményt. A két javaslat forrásigénye közötti különbség szakértők szerint 12-20 milliárd forint.