Baj van az adóbevallásokkal? Össze-vissza számolnak a kormánytagok

Ki gondolta volna, hogy egyszer majd a miniszterek és államtitkárok adóbevallásainak adatairól közölt dokumentumokon fogjuk könnyesre röhögni magunkat? Hát, ez most megtörtént.

A kormany.hu honlapján közzétett nyilatkozatok tanúsága szerint a kormánytagok jelentős részének lövése sincs arról, mi a különbség az adóalapot csökkentő, illetve a számított adót csökkentő kedvezmények között. Másoknak az összevont adóalapot terhelő 16 százalékos adókulccsal való százalékszámítás okoz nehézséget.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 2012. évi adóbevallásából közölt nyilvános dokumentumban összesen 19,7 millió forint éves összevont jövedelmet tüntetett fel. Az iromány szerint az összevont adóalap adója 2,36 millió forint volt. Az összevont adóalap adóját pedig 4,95 millió forint adókedvezmény csökkentette. Ebből olybá tűnik, mintha a miniszterelnök-helyettesnek egyáltalán nem kellett volna adót fizetnie.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint azonban összességében legfeljebb pár százezer forint, a fizetendő adót csökkentő kedvezményt lehet igénybe venni. Lakáscélú hitelek törlesztése után éves szinten legfeljebb 120 ezer, mezőgazdasági őstermelőként legfeljebb 100 ezer, súlyosan fogyatékos személyeknek pedig maximum 55 800 forint adókedvezmény jár.

Semjén feltételezhetően a három gyermeke után igénybe vett adóalap-csökkentő kedvezményt tüntette fel az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény címén. Így ugyanis kijön a 2,36 millió forintos adófizetési kötelezettség. A miniszterelnök-helyettes ugyanezt a hibát követte el a 2011. évi adóbevallásából nyilvános adatokról szóló dokumentumban is. Az irományokat azóta sem javította, azokat továbbra is hibásan lehet megtekinteni a kormany.hu oldalán.

Semjén nyomdokain járt az adatlap kitöltésekor Soltész Miklós is. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyekért felelős államtitkára 17,88 millió forint összevont adóalapot szerepeltetett az adóbevallásában. Az összevont adóalap adója soron 1,84 millió forintot tüntetett fel. Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezményekről szóló sorba először 7 425 000 forintot írt be (ez az összeg pont annyi, mint a három gyermekesek által egész évben igénybe vehető, az adó alapját csökkentő kedvezmény), majd azt áthúzta, és 6 393 750 forintra módosította. Feltételezhetően ennek oka, hogy 1 031 250 forint adóalap-kedvezményt a felesége érvényesített.

Nincs tisztában az adókedvezmény, illetve az adóalap-kedvezmény közötti különbséggel Soltész Miklós főnöke,Balog Zoltán sem. Az emberi erőforrás miniszter által közzétett adatok szerint a múlt évben összesen 19,2 millió forint volt az éves összevont adóalapja. A közölt dokumentum szerint az összevont adóalap adója 3,07 millió forint volt. Ez pontosan a 16 százaléka a 19,2 millió forintnak. A miniszter azonban az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmény sorában 750 ezer forintot tüntetett fel, ami - mint korábban említettük - sehogy sem jöhet ki.

A 750 ezer forint pontosan az egy gyermek után járó havi 62 500 forintos kedvezmény 12-szerese. Ez azonban nem az összevont adóalap adóját, hanem az összevont adóalapot csökkenti. Vagyis - ha a miniszter az öt gyermeke közül egy után érvényesítette az adókedvezményt -, akkor a 19,2 millió forintos adóalapot kellett volna 750 ezer forinttal csökkenteni, ami 18,45 millió forint. Ennek a 16 százaléka 2,95 millió forint, vagyis ennyi adót kellett volna fizetni, ellentétben a feltüntetett 3,07 millió forinttal. Remélhetőleg a miniszter nem az összevont adóalap adójából vonta le a 750 ezer forintot, mert akkor 2,32 millió forintra jönne ki az adó, ami 630 ezer forinttal kevesebb, mint a tényleges kötelezettség.

Úgy tűnik, az EMMI vezetőinek kollektíven nem sikerült értelmezniük az adatlapon feltüntetett 5 sor tartalmát. Kovács Zoltántársadalmi felzárkózásért felelős államtitkár 12 millió forint összevont adóalapot tüntetett fel, az összevont adóalap adójának összege sorban pedig 2,13 millió forint szerepel. Ez azonban a 17,75 százaléka az adóalapnak, szemben a 16 százalékos adókulccsal... Itt azonban még nincs vége a meglepetéseknek: az államtitkár az adót csökkentő kedvezmény sorban is 2,13 millió forintot tüntetett fel. Vagyis a dokumentumból úgy tűnik, mintha Kovács Zoltánnak egyáltalán nem kellett volna adót fizetnie az elmúlt évben.

Doncsev András, az EMMI parlamenti államtitkára is beállt azok közé, akik nem tudták helyesen kitölteni az ötsoros adatlapot. Ő 5,8 millió forint jövedelemről adott számot az adatlapján, összevont adóalapként 687 215 forintot tüntetett fel. Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmény sorba írta be a két gyermek esetén érvényesíthető évi 1,5 millió forint adóalap-kedvezményt. Mentségére legyen mondva, a kedvezménnyel nem az adóját, hanem az adóalapját csökkentette, így jött ki a feltüntetett adókötelezettség.

Nem sikerült elboldogulnia az adatlap kitöltésével Vargha Tamásnak sem. A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára 24,5 millió forint összevont adóalapot tüntetett fel a tavalyi évre. Az összevont adóalap adójára vonatkozó sorban 3,74 millió forint szerepel. Az államtitkár az adót csökkentő kedvezményként 1 millió 125 ezer forintot írt a dokumentumra. Valójában ő is összekeverte a gyermekek után járó, az adó alapját csökkentő kedvezményt tüntette fel a lapon adókedvezményként.

Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára sem tudja, mi a különbség az adóalap-kedvezmény, illetve az adókedvezmény között. Az adatlapja szerint 17,9 millió forint volt tavaly az összevont adóalapja. Az államtitkár az adóalap adóját csökkentő adókedvezmények között tüntette fel a feltételezhetően egy gyermek után járó évi 750 ezer forintos adóalap-kedvezményt, noha ezzel az összeggel az összevont adóalapot csökkentette, amikor kiszámította az azt terhelő adót.

Nem sikerült értelmeznie az adatlap sorait Vályi-Nagy Vilmosnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért államtitkárának sem. Ő 7 millió 425 ezer forintot írt be az adót csökkentő adókedvezmény sorába, ami megegyezik a három gyermek után járó adóalap-kedvezmény összegével. Az államtitkárnak ennek figyelembe vételével 13,7 millió forint éves adóalap után mindössze 1 millió forint adót kellett fizetnie. Ez csupán 7,3 százalékos adóterhelést jelent.

Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is az adóalap adóját csökkentő kedvezmény soron tüntette fel a vélhetően két gyermeke után igénybe vett 1,5 millió forint adóalap-kedvezményt, amit figyelembe is vett, amikor kiszámította, hogy a 9,6 millió forintos éves adóalapja után 1,6 millió forintot kell adóznia.

Lemásolta a példáját Szabó Erika, a KIM területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára. Ő 4 millió 950 ezer forintot írt be az adót csökkentő adókedvezmény sorba. Ekkora összeggel csökkenthetik az éves adóalapjukat azok, akiknek három- vagy több gyermekük van, közülük már csak kettő után jogosultak családi pótlékra, vagyis adóalap-csökkentő kedvezményre is, de legalább egy gyermekük még felsőfokú intézményben tanul önálló jövedelem nélkül. Ez esetben a két kedvezményezett eltartott után a három-, illetve többgyermekeseknek járó emelt összegű, gyermekenként havonta 206 250 ezer forint adóalap-kedvezményt érvényesíthetik. Az államtitkárnak így csaknem 18 millió forintos összevont adóalap után kevesebb mint 2 millió forint adót kellett megfizetnie.

Beállt a sorba Répássy Róbert, a KIM igazságügyi államtitkára is, aki a kétgyermekeseknek járó 1,5 millió forintos adóalap-kedvezményt tüntette fel adót csökkentő kedvezmény címén az adatlapján. Répássyt 17,9 millió forint összevont adóalap után 2,6 millió forint adó terhelte.

És akiknek nem sikerült a 16 százalékot, vagy az adóalapot kiszámítaniuk

Nem tudni, hogy V. Németh Zsolt, vidékfejlesztésért felelős államtitkár adatlapján az összevont adóalap összege vagy annak adója nem stimmel, de, hogy valamelyik adat nem jó, az biztos. A dokumentum szerint az államtitkár összevont adóalapjának összege 2012-ben 14,6 millió forint volt, adójának összege pedig 2,8 millió forint. Csak az a bibi, hogy 14,6 millió forintnak a 16 százaléka nem 2,8, hanem 2,34 millió forint...

Ugyanez a kérdés merült fel Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkárának adatlapja láttán is. Ő 14,8 millió forintos összevont adóalapot és 2,9 millió forintos adókötelezettséget tüntetett fel a nyilatkozaton. Ekkora összevont adóalap után azonban 2,37 millió forint a 16 százalékos adóteher...

Nem jön ki a matek Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára által közölt adatokból sem. Ő 17,55 millió forint összevont adóalapot és 3,46 millió forint adót tüntetett fel. A 17,55 millió forintnak a 16 százaléka azonban csak 2,8 millió forint...

Simicskó István adatlapján közölt számok sincsenek köszönő viszonyban egymással. Az EMMI sportért és ifjúságért felelős államtitkára 17,15 millió forintos összevont adóalap mellett 3,26 millió forint adókötelezettséget tüntetett fel a nyilatkozatán. Ezzel szemben 17,15 millió forintnak a 16 százaléka 2,74 millió forint...

Halász János, az EMMI politikai államtitkárának adatlapján 14,4 millió forint összevont adóalap és 2,8 millió forint adó szerepel. Ekkora összevont adóalap esetén azonban 2,3 millió forint az adó...

Üdítő kivételek érdekességekkel
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter az egyetlen kormánytag, aki feltételezhetően azt írta az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmény sorába, amit kellett. Ő 120 ezer forintot tüntetett fel ezen a soron, ami feltételezésünk szerint a lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg áthúzódó kedvezménye lehet. Az adatlapja szerint 19,32 millió forint összevont adóalap után 3,09 millió forint adó terhelte, ami megfelel a 16 százalékos kulccsal számított összegnek.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter meglepő módon teljesen egyedi nyomtatványt töltött ki, amelyen a törvény által előírtnál több adat is szerepel. De legalább helyesen. Beiktatott egy külön sort, "az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény összege" címmel, amelyen 375 ezer forintot tüntetett fel. Ez a fele az egy gyermek után igénybe vehető adóalap-kedvezménynek. Helyesen tüntette fel az ennek levonása utáni adókötelezettséget is.