Nesze neked egyszerű állam! Mire várnak Vargáék?

Az NGM március végén közölte, folytatódik a 2011 novemberében meghirdetett, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló Egyszerű Állam program végrehajtása. A minisztérium szerint "a vállalkozások széles körét pozitívan érinti, hogy a 2013. július 1-jétől bevezetésre kerülő egyszerűsített elektronikus fizetési rendszer a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók számára lehetővé teszi, hogy az adószámlák számától függetlenül egyetlen összevont utalással teljesítsék az esedékességük szempontjából összevonható adónemekre vonatkozó befizetési kötelezettségeiket".

Nyomban megkérdeztük az NGM-től, hogy ezt mely jogszabály teszi ezt lehetővé, amire a következő választ kaptuk: "az Art. július 1-jén hatályba lépő 38. § (1) bekezdése rendelkezik az "egyszerűsített elektronikus fizetés" lehetőségéről, amely tulajdonképpen a különböző adófizetési kötelezettségek egyetlen utalással való megfizetését jelenti. Az ehhez kapcsolódó részletszabályokat rendeleti szint fogja tartalmazni".

Az elmúlt három hónap alatt az említett rendeletet sem sikerült megalkotni, amelyről egyelőre azt sem tudtuk meg, hogy kormány, vagy minisztériumi szintű jogszabályról van-e szó. Arról nem is beszélve, hogy az új rendszer bevezetéséhez felkészülési időre is szükség van.

Jelenleg 73 különböző számlára kell az adókötelezettségeket teljesíteni. Emellett van egy illetékbeszedési számla, 12 féle támogatás jellegű számla, valamint 5 folyószámlán nem megjelenő számla. Minden hónap 12-e, illetve 20-a olyan határidő, amikor sokféle adókötelezettséget kell teljesíteni. Különösen az egyes negyedéveket követő hónapokban szaporodnak meg a befizetések a különböző adóelőlegek, illetve a negyedéves általános forgalmi adó fizetés miatt.

Július 12-én esedékes befizetések

- Kisadózó vállalkozások tételes adója
- Egyszerűsített vállalkozói adó előlege
- Hitelintézeti járadék előlege
- Átalányadó, tételes átalányadó előlege
- Szociális hozzájárulási adó
- Szakképzési hozzájárulás
- Egyszerűsített foglalkoztatást terhelő közteher
- Háztartási alkalmazott után fizetendő regisztrációs díj
- A kifizető által a magánszemélytől levont különadó
- A különadó alapja után egészségügyi hozzájárulás
- A magánszemély által fizetendő különadó
- A munkáltató által levont személyi jövedelemadó-előleg
- A kifizető által levont személyi jövedelemadó-előleg
- A külföldi személytől levont adó
- Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
- A munkaerő-piaci járulék
- Az egészségügyi hozzájárulás
- Munkáltató által levont járulék
- Kifizető által levont járulék
- Korkedvezmény-biztosítási járulék
- A Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó által fizetendő járulék
- Társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék
- A magánszemély által a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék

Létező gyakorlat, hogy az adóhatóság osztja szét az adót a különböző számlák között

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint, ha az adóhatóságnál az adótartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, az adónkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni. Ha az adótartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában kell elszámolni.

Az állami adóhatóság által történő végrehajtás esetén a végrehajtott összeget - a végrehajtási költség elszámolását követően - elsőként a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A fennmaradó összeget az egyéb adótartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában, az ezt követően fennmaradt összeget pedig a köztartozásra, több köztartozás esetén a tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni.

Az adminisztrációs tehernövelés csúcsa

Ellentétes az adminisztráció-csökkentési törekvésekkel, hogy a január 1-jén bevezetett szigorítások révén válallkozások százezreinek kell tételes belföldi összesítő nyilatkozatot készíteniük minden, kétmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű áfát tartalmazó számláról. Ráadásul kétféle bontásban kell jelentést készíteniük a vállalkozásoknak: a számlaszintű jelentésekben tételesen meg kell adni minden olyan számla adatait, amely meghaladja az említett összeghatárt, az összevont jelentésekben pedig a partnerenként és időszakonként összesített áfaértéket kell megadni, ha az eléri vagy meghaladja a kétmilliós limitet.

KATTINTS! Brutális bírság fenyegeti a vállalkozókat: ennyit az egyszerű államról