22 °C Budapest

Beruházást tervezel? Jól nézd meg, hol, mi vár rád!

Pénzcentrum
2013. június 28. 11:05

A gazdasági válságot megelőzően a régió országai között erős adóverseny alakult ki. Bár a befektetők kegyeiért folytatott harc most is tart, az elmúlt néhány évben a legtöbb országnak lépéseket kellett tennie annak érdekében, hogy költségvetési hiányát leszorítsa. Ezek a törekvések eszközeikben és megközelítésükben is jelentősen különböznek - állapítja meg felmérésében a Mazars.

A könyvvizsgáló és tanácsadó cég pillanatképet készített a közép-kelet-európai régió országai iránt érdeklődő befektetőknek a térség 15 országának adózási környezetéről, illetve a versenyképességet befolyásoló tényezőkről. A kiadványban Magyarország szomszédain és a visegrádi országokon kívül - Görögország és Oroszország mellett - az összes volt jugoszláv utódállam is helyet kapott.

Egyes országok - így például Magyarország is - a jövedelemadók csökkentésében, illetve ezzel párhuzamosan a forgalmi típusú adók (például áfa, tranzakciós illeték) jelentős emelésében látták a megfelelő eszközt a költségvetés kiegyensúlyozására. A magyar adatok jelenleg is jól tükrözik ezt a kétpólusú megközelítést: a 27 százalékos áfakulcs, illetve 10 százalékos társasági adó szempontjából a skála két ellentétes végén helyezkedünk el. Hasonló utat jár Románia, ahol a társasági adó és az szja egységesen 16 százalék, ugyanakkor a 24 százalékos áfakulcs is a vizsgált országok 21 százalékos átlaga felett van.

Az összehasonlításban szereplő országok egy másik csoportja ezzel ellentétes válságkezelési stratégiát választott, forgalmi típusú adók helyett az szja-kulcsokat, illetve a társasági adó kulcsát emelte. Ilyen például az egységes adókulcsot elsőként bevezető Szlovákia, amely visszaállította a progresszív adóztatást a magánszemélyek jövedelemadóztatásában: a korábbi egységes 19 százalékos szja kulcs csak egy meghatározott jövedelemszintig marad, a fölött pedig 25 százalékra emelkedik. Ezzel összhangban, ugyancsak idéntől, a korábban 19 százalékos szlovák társasági adó is 23 százalékra nőtt, az áfakulcs ugyanakkor továbbra is 20 százalék marad.

Ausztria ugyancsak az átlagosnál alacsonyabb forgalmi adók mellett tette le a voksát: az áfa normál kulcsa 20 százalék, a magánszemélyek jövedelemadója ugyanakkor progresszív - a legmagasabb jövedelemkategóriában eléri az 50 százalékot. Nyugati szomszédunk a társasági adó kulcsát is viszonylag magasan, 25 százalékon tartja.

A Mazars összehasonlításából kiderül, hogy vannak olyan országok is, amelyek igyekeznek minden tekintetben a középmezőnyben maradni: ilyen például Lengyelország a kétkulcsos progresszív személyi jövedelemadóval (18, illetve 32 százalékos kulcs), átlag feletti, de nem kiemelkedően magas áfával (23 százalék) és a 19 százalékos társasági adóval.

Csehország annak ellenére ebbe a kategóriába sorolható, hogy egykulcsos, 15 százalékos jövedelemadót vezetett be, mert a bruttósítás alkalmazása miatt az effektív szja teher a 20 százalékot is eléri. Az áfa kulcs (21%) és a társasági adó is (19%) átlag közeli értéket mutat.
Külön kategóriát alkotnak a volt jugoszláv tagállamok közül Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Szerbia, hiszen az adókulcsaikat - mind a jövedelemadók mind a forgalmi adók terén - igyekeznek az átlag alatt tartani.

Magyarország régiós viszonylatban és az EU-s országok között is a legmagasabb, 27 százalékos áfakulccsal magasan vezeti a felmérésben szereplő országok mezőnyét. A legalacsonyabb adókulcsot (17 százalék) is két volt jugoszláv utódállamban, Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában találjuk. Jellemző tendencia, hogy az országok többsége - elsősorban az áfacsalások megelőzésének érdekében - egyre több területen igyekszik bevezetni az úgynevezett fordított áfa fizetést.

A nagy kérdés: mennyibe kerül valójában az élőmunka?

Befektetői és versenyképességi szempontból kiemelten fontos az élőmunka terheinek összehasonlítása. Ebből a szempontból érdemes együtt vizsgálni a személyi jövedelemadót és a bérre rakodó további munkáltatói és munkavállalói adó- és járulékterheket. Célszerű tehát azt megnézni, hogy mennyibe kerül a munkáltatónak egységnyi nettó jövedelem kifizetése.

Az összehasonlításból kiderül, hogy ebben a tekintetben Magyarország pozíciója továbbra is kedvezőtlen. Tény, hogy a személyi jövedelemadó jelentős mértékben csökkent az utóbbi években, de a bérterhek régiós összehasonlításban is kiemelkedően magasak, különösen, hogy idéntől már a járulékplafon sem alkalmazható a magasabb jövedelmi kategóriában.

Magyarországon 100 eurónyi nettó jövedelem kifizetése, közel kétszerannyi, 196 euró teljes költséget jelent a munkáltatónak. Igaz ez a mutató az elmúlt években javult, de 1 000 eurós havi jövedelem esetében a 15 ország összehasonlításában továbbra is csak a stabil, utolsó helyre elég. (A családi és egyéb kedvezmények ugyan árnyalhatják ezt a képet, valamint más bérkategóriában mást mutathat a sorrend, de a fenti megállapításokon alapvetően nem változtatnak.)

A 100 euró nettó bérre eső teljes költség egyébként Oroszországban mindössze 149, Ausztriában 154, Szlovéniában 163, Horvátországban pedig 166 euró. Magyarországhoz hasonlóan Csehországban is drága az élőmunka, itt 100 euró nettó juttatás 194 euróba kerül a munkáltatónak, Szlovákiában ugyanez az érték 178, Lengyelországban pedig 170 euró.

A volt jugoszláv tagköztársaságok ebben a tekintetben is más úton járnak: egyes országokban egyszerűen nincsenek munkáltatói járulékok (Macedónia, vagy Bosznia-Hercegovina (RS), de általánosságban is alacsonyabb a béreket terhelő adók mértéke. Ez alól csak Szerbia kivétel, ahol Lengyelországhoz közeli (168 euró) a 100 eurós nettóra eső összeg.

Az élőmunka terheinek vizsgálatához ugyancsak hozzátartozik, hogy milyen minimálbérszinttel kell a leendő munkáltatónak számolnia. Ebben a tekintetben Magyarország - az utóbbi évek jelentős minimálbér-emelései után - jelenleg a középmezőnybe tartozik. A vizsgált országok közül - nem meglepő módon - Ausztria a legdrágább: magas a minimálbér, a privát szektorra jellemző átlagbér pedig a régiós átlagbér több mint kétszerese.

A többi vizsgált ország közül átlagbér szempontjából Szlovéniában, Horvátországban, a minimálbért tekintve pedig Görögországban és Boszniában magasabb az érték, mint a régiós átlag. Magyarország a visegrádi négyekkel egy mezőnyben van mindkét kategóriában.

Érdekesség, hogy a négy ország közül Csehországban legalacsonyabb a minimálbér, míg az átlagbér itt a legmagasabb. Mivel ez az adat a feketegazdaság térnyerésétől is jelentősen függ, így elképzelhető, hogy azt jelenti, hogy Csehországban nagyobb arányban vallják be a munkavállalói jövedelmeket.

Mi a helyzet a társasági adóval?

A társasági adó mértékét nehéz pusztán az adókulcsok alapján összehasonlítani, hiszen az adóalap számításának módja jelentősen eltérhet országonként. (Már az unión belül is komoly nehézségekbe ütközik konszenzusra jutni az egységes adóalap tekintetében.) Ugyanakkor a legalacsonyabb és a legmagasabb kulcs közötti 17 százalékpontos eltérés nyilván jelentős szemléletbeli különbséget takar.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A társasági adókulcs a vizsgált piacok közül Görögországban a legmagasabb (26 százalék), amelyet 1 százalékponttal lemaradva követ Ausztria. A visegrádi négyek közül Szlovákia - az idén felemelt 23 százalékos kulcs miatt - jelentősen feljebb került a tabellán.

Magyarország a 10/19 százalékos, sávos társasági adó kulccsal egyedülálló - társasági adóban ez egyébként is nagyon ritka. A 10 százalékos kulcs ugyanakkor egyértelműen a legalacsonyabbak között van, hiszen ennél kisebb társaságiadó-kulcs már csak a listát záró Montenegróban van.

Veszteséglevonás, forrásadó

A veszteséglevonásra a legtöbb országban korlátozások vonatkoznak: a forráshiányos költségvetések számára fontos a megfelelő adóalap, illetve az abból adódó garantált bevétel biztosítása. Míg itthon 50 százalékig lehet az adóalapot csökkenteni az előző évek veszteségével, a legtöbb országban magát a felhasználhatóságot kötik időkorláthoz: Oroszországban ez 10 év, Csehországban pedig 5 év. Görögországban nincs veszteség-továbbviteli lehetőség. , és olyan ország is van, ahol a továbbvitt veszteségből lehet maximum 50 százalékot felhasználni a későbbi évek adóalapjának csökkentésére.

Magyarország egyedülálló a vizsgált országok között abban, hogy sem osztalékhoz, sem jogdíjhoz, sem kamathoz nem kapcsolódik forrásadó-levonás. A legtöbb országban ezekre a jövedelmekre forrásadót alkalmaznak, amely sok esetben az általános adókulcstól eltér, illetve egyezmények szabályozzák.

Válságadók

A válság egyik meghatározó következménye a különböző válságadók bevezetése. Magyarország ebben a kezdetektől élen jár: sőt úgy tűnik mintaként is szolgál egy-egy régiós ország számára. Romániában, 2013 februárjában egyszerre több válságadót is bevezettek: természeti erőforrások kitermelésére, illetve az energia és gáz szektorra, (kereskedelem, energiaszállítás) is különadókat vetettek ki.
Átmeneti intézkedésnek szánják a szlovák válságadót, amelyet egyes szektorokra (például energia, gyógyszeripar, biztosítás) vetettek ki, a 2012-es és a 2013-as évekre, azon adózók esetében, amelyek várható éves profitja meghaladja a 3 millió eurót - azaz itt is a tehetősebb, jellemzően külföldi befektetők megsarcolása volt a cél.

Nem minden az adórendszer

Az adórezsimek összehasonlítása fontos, stratégiai következtetések levonására ad lehetőséget, de egy ország nettó jövedelmezőségének, versenyképességének megítélésében nem csak adózási szempontok játszanak szerepet. Az adózást közvetlenül nem érintő intézkedések ugyancsak jelentősen befolyásolhatják a befektetések hosszú távú jövedelmezőségét, illetve a befektetők hangulatát. A beruházási döntésekben az adókon és egyéb terheken kívül számos, további tényező is szerepet játszik, illetve - legfontosabb szubjektív tényezőként - a nemzetközi piaci bizalom megléte vagy hiánya is döntő lehet - mutat rá a Mazars.

A német cégek az iparűzési adó megváltoztatását sürgetik Magyarországon

Több Magyarországon működő német vállalat szorgalmazta az árbevétel alapú iparűzési adó megváltozatását, arra hivatkozva, hogy ez az adónem jelentősen növeli az effektív adókulcsot, és jócskán meghaladja a befizetett társasági adót. Ilyenformán az iparűzési adó "a deklarált magyar gazdaságpolitikai prioritásokkal is szembe megy, hiszen mind a foglalkoztatás bővülésének, mind pedig a további beruházásoknak gátat szab, az ilyen jellegű ráfordítások ugyanis nem vonhatóak le az iparűzési adó alapjából" - közölte nemrégiben a németországi központú WTS nemzetközi tanácsadó cég.

WTS több mint 30 német nagyvállalat vezető adózási szakembere és magyarországi leányvállalatának vezetője részvételével készített felmérést a német cégek magyarországi tapasztalatairól és az adórendszer javítását célzó elképzelésekről.

A magyarországi GDP csaknem 50 százalékát előállító német cégek kifejezetten érdekes befektetési célpontnak tartják Magyarországot, és a munkaerő képzettsége, az infrastruktúra fejlettsége és az ország kedvező földrajzi fekvése mellett az adórendszert is a pozitív tényezők között tartják számon. Ugyanakkor szinte valamennyi adónem esetében látnak lehetőséget javításra.

A német termelő vállalatok számára a legfontosabb az úgynevezett effektív adókulcs, amely valamennyi adó- és vámterhet együttvéve mutatja meg a cég terhelését. Egyes társaságok a személyi jövedelemadót (szja) és az egészségbiztosítási járulékot is hozzászámítják az effektív adókulcshoz - emelte ki az adótanácsadó cég, rámutatva, hogy a vállalatok beruházási, fejlesztési döntésinek fókuszában a társasági és iparűzési adónemek állnak, és az szja-t nem tartják jelentős szempontnak.

Általános vélemény, hogy nem elsősorban az alacsony adókulcsok javítják a német központú gyártó vállalkozások hangulatát, hanem a kiszámíthatóság. A folyamatosan változó adószabályozás jelentősen megnehezíti a Magyarországon letelepedett vállalkozások életét.

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
perfekt  |  2021.05.10 16:26
A közelmúltban olvashattunk arról, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított...
hrdoktor  |  2021.05.10 06:35
A munkahelyi egészségvédelem részeként az elhízás megelőzésével is foglalkoznunk kell. [...] Bőve...
legacykft  |  2021.05.07 18:55
Mielőtt erre a kérdésre válaszolnék, elmesélem, hogyan is fogalmazódott meg bennem. Ahogy minden fol...
hrbonbon  |  2021.04.27 21:03
Egy nem teljesen friss, de nagyon érdekes cikkre bukkantunk az Industrial and Organizational Psychol...
kovacstunde  |  2021.04.16 17:03
  Ebben a blogbejegyzésben Kovács Tünde andragógus, munkaköri trénerrel beszélgettünk azonos szempo...
NAPTÁR
Tovább
2021. május 12. szerda
Pongrác
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. május 12. 05:44