Ezreket rúgnak ki a magyar közszférából

Az április végi adatok szerint összesen 697 magánszemélytől vontak le a munkáltatók 98 százalékos különadót a munkaviszonyuk megszűnése okán - közölte érdeklődésünkre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A legújabb különadó-törvény módosítás 2010. december 30-án lépett hatályba. Így azokra, akiket 30-án, illetve 31-én küldtek el, már vonatkozott az a szabály, hogy a munkáltatók közvetlenül levonták a kifizetéseikből a 98 százalékos különadó-előleget.

A részletes adatok azt mutatják, hogy havonta átlagosan 170 magánszemélynek kell különadót fizetnie. Amennyiben ugyanez a trend folytatódna egész évben, akkor 2000-re duzzadna azoknak a száma, akiknek a 2, illetve 3,5 millió forint fölötti végkielégítését, szabadságmegváltás címén, illetve a felmentési időre kifizetett jövedelmeit lényegében elvonja az állam.

A 2010. évben a munkáltatói adatszolgáltatások alapján 1331 magánszemélynek kellett volna különadót fizetnie. Ezzel összehasonlítva megállapítható, hogy erősödik az elbocsátási hullám a közszférában.

Milliárdokat kaszál az állam

A költségvetés több mint 1 milliárd 8 millió forinttal gazdagodott a múlt év utolsó napjaiban, illetve a 2011-ben megszűnt munkaviszonyok után kifizetett jövedelmek különadójából. Az idei évre ezzel szemben összesen 1 milliárd forint adóbevételt tervezett be a kormány és fogadott el az Országgyűlés.

A korábbi évekre benyújtott különadó-bevallások alapján további 1,38 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, amiből június 10-ig még csak 230,4 millió forintot utalt vissza az adóhatóság azoknak, akiknek az Alkotmánybíróság korábbi döntése alapján mégsem kellett különadót fizetniük. Tehát sokszorosan túlteljesülhet a magánszemélyek különadójából az idei évre várt költségvetési előirányzat.

Mi lesz azokkal, akik szabotálták a 2010. évi különadó-bevallást?

Mint azt múlt pénteken a Pénzcentrum.hu megírta, az arra kötelezettek 40 százaléka, 530 magánszemély nem nyújtotta be az adóhatóságnak a 2010. évről a 98 százalékos különadóra vonatkozó bevallását. 

KATTINTS! Különadó: eltűntek a milliárdok! Szabotálják a bevallást

"Az a magánszemély, aki nem nyújtotta be határidőre a különadóról szóló bevallását, 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A ténylegesen alkalmazott bírság összegét az adóhatóság az eset összes körülménye, elsősorban a késedelem időtartama alapján állapítja meg.

Ha a magánszemély a bevallást nem pótolja, és az adóhatóság megindítja az ellenőrzést, akkor a fentieken túl a be nem vallott adó 50 százalékáig terjedő adóbírság kiszabásának is helye lehet. Mindezeken túl az esedékesség és az adó tényleges megfizetése között eltelt időszakra a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi pótlék is megállapítható" - áll a Pénzcentrum.hu kérdéseire küldött adóhatósági válaszlevélben. 

A NAV nem tudja eldönteni a rendelkezésére álló adatokból, hogy kinek kellett volna bevallást benyújtania. Attól, hogy a volt munkáltató megjelölt különadó alapot 2010-re, még nem biztos, hogy a magánszemélynek volt bevallási kötelezettsége. A mulasztási bírság kiszabásának feltételei nem állnak fenn, mert csak és kizárólag egy bevallás utólagos vizsgálata eljárásban derülhet ki, hogy volt-e különadó bevallási kötelezettsége a magánszemélynek - véli Angyal József okleveles adószakértő. Csak a volt munkáltatónál lefolytatott kapcsolódó vizsgálat után tudja a NAV is megállapítani a különadó alapját képező jövedelmeket a dolgozói bérkartonokból.

Kit ellenőriz az adóhatóság?

Az állami adóhatóság kockázatelemzés alapján választja ki ellenőrzésre az adózókat. Figyelembe veszik a bevallás hiányát, illetve azt is, ha eltérés van a munkáltatói adatszolgáltatások adatai és a magánszemélyek bevallásai között - válaszolta kérdésünkre a NAV. Az adóhatóság hozzáteszi: a törvényi változások miatt jogszerűen is eltréhetnek egymástól az adatok.

Mint azt a Pénzcentrum.hu is megírta, az éveken áthúzódó kifizetéseknél alacsonyabb lehet az adó alapja annál, mint ami a munkáltatói igazolásokon szerepel. Ezt a körülményt az adóhatóság az ellenőrzésre történő kiválasztás során is értékeli. A szelekciót más körülmények (a teljesség igénye nélkül: az eltérés nagysága, az adózói életút, a havi adó- és járulékbevallások adatai) is befolyásolják.

Angyal József szerint 40 százalék "szabotőr" mellett nem mehet el szó nélkül az adóhatóság. Az adószakértő továbbra is tartja magát ahhoz a véleményéhez, hogy a különadós jövedelmeket a rendelkezésükre álló információk alapján nem tudták jogszerűen bevallani a magánszemélyek.

Saját magának ásott vermet a kormány

Az adószakértő úgy véli, hogy a 2010. évről be nem nyújtott bevallások esetében is az ellenőrzések nyomán jöhet el az igazság pillanata: nem lehet visszamenőlegesen különadót kivetni. Ezt ráadásul nem is az alkotmány tiltja, hanem a már a Fidesz vezette kormány által módosított jogalkotásról szóló törvény, amely kimondja: "jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé" - hívja fel a figyelmet Angyal József.