Beintenek a tanárok Lázárnak: ismét bukhat a különadó

Sérül a közalkalmazottak tulajdonjoghoz való joga azáltal, hogy a törvény alapján őket megillető végkielégítéseket, szabadságmegváltás és felmentés címén kapott összegek egy részét elveszi tőlük az állam - szögezte le érdeklődésünkre az elnök asszony. A különadóról szóló törvény megszégyeníti azokat az embereket, akik évtizedeket húztak le a köz szolgálatában, és pár évvel a nyugdíjazásuk előtt elbocsátották őket. Galló Istvánné példaként említett egy 58 éves igazgató-helyettest, aki 36 évig tanított, majd az iskolája bezárása miatt megszűnt a munkahelye. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint őt jogosan megillető illetményéből 1,3 millió forintot be kell fizetnie az államnak.

Kifogásolják a pedagógusok , hogy az újonnan elfogadott különadó-törvény is visszamenőlegesen adóztatja a közszférában dolgozókat. Szüdi János, a PSZ szakértője

szerint 2010 azon időszakára, mielőtt első ízben - július 22-én - elfogadta a parlament az extra befizetésre vonatkozó szabályokat ugyanúgy visszamenőlegesen szedne be adót az állam, mint amikor korábban a 2005. január 1. után kapott juttatásokra kívánta kivetni a közterhet. Az első félévi elbocsátásokkor ugyanis még egyáltalán nem lehetett tudni, hogy a kapott kifizetések után ilyen hatalmas mértékű adót kell fizetni. A szakértő szerint ezért a visszamenőlegességet illetően ez alapján minimum szét kell választani a tavalyi évet.

A szakszervezet szerint teljesen ellentétes az uniós szabályokkal az, hogy az extra adó nemcsak a végkielégítésekre, a munkavégzés nélküli felmentési időre kapott jövedelmekre, hanem a törvény szerint járó, ki nem vett szabadság megváltásáért kapott kifizetésekre is kiterjed - hangsúlyozta Szüdi János.

Emellett a törvény indok nélkül diszkriminál is. Az Alkotmánybíróság ugyanis sajátos módon nem tért ki a döntésében arra, milyen alkotmányos indokkal magyarázható, hogy a közszférában dolgozók egy részénél - jellemzően a beosztottaknál - csak a 3,5 millió forint fölötti, a vezetőknél, polgármestereknél, alpolgármestereknél, országgyűlési és európai parlamenti képviselőknél pedig már a 2 millió forint fölötti elbocsátáskori jövedelmeket is 98 százalékos adó sújtja.

A beadványokon az utolsó simításokat végzik. A tervek szerint szerdán postázzák a pedagógusok a kifogásokat az Alkotmánybíróságnak.