Törvénysértéssel megy csak a különadóztatás?

Nem kegyelmez a Fidesz a közszférából elbocsátott magánszemélyeknek: a 2010-ben kapott végkielégítés, szabadságmegváltás, valamint a munkavégzés nélküli

felmentés idejére kapott, 3,5 millió forintnál magasabb jövedelmeket továbbra is 98 százalékos adóval sújtaná. A Lázár János frakcióvezető által benyújtott módosító ellenben nem változtat a bevallási határidőn, ami továbbra is május 20-a marad.

Az államháztartásról szóló törvény szerint viszont a közteher növelésekor csak úgy lehet módosítani az adótörvényeket, hogy legalább 45 napot kell hagyni a kihirdetés és a hatályba lépés között azért, hogy az adózóknak elegendő idejük legyen a felkészülésre.

Tóbiás József szocialista képviselő módosító indítványában ugyanerre hivatkozva kezdeményezi, hogy a törvény a kihirdetését követő 45. napon lépjen hatályba. Javaslatát azonban a költségvetési bizottság egyharmada sem támogatta, és az előterjesztő sem értett vele egyet, így nem fogja elfogadni a parlament. Várható volt ez a döntés, mivel az indítványozott módosítás azt jelentené, hogy időközben letelne a május 20-ai személyi jövedelemadó bevallási határidő, amikor már biztosan lehetne állítani, hogy lezárt adóév van mögöttünk. Ekkor pedig ismét belesétálna a kormány az alkotmányossági csapdába, és újra a taláros testület elé kerülne az ügy. Az Alkotmánybíróság ugyanis arra hivatkozva semmisítette meg a korábbi jogszabályt, hogy a bevallással lezárt adóévek esetén visszamenőleges adóztatásnak minősül az új adónem kivetése, ami sérti az emberi méltóságot.

Továbbra is kérdés viszont, hogy mi van azokkal az adózókkal, akik már benyújtották a bevallásukat, tehát az alkotmánybírósági értelmezés szerint már lezárták az adóévüket. Biztosan így tettek már a különadóban érintett egyéni vállalkozók, akiknek február 25-ig kellett a bevallást benyújtaniuk. 

Szakértők úgy vélik, az említett esetekben ismét fennállhat az az érvelés, hogy a visszamenőleges adóztatás sérti az emberi méltósághoz való jogot. Az érintetteknek viszont újra az Alkotmánybírósághoz kell fordulniuk a panaszukkal.

Az általunk megkérdezett jogászok szerint már az is nonszensz, hogy az Ab határozata szerint akkor visszamenőleges az adóztatás, ha az adott évre már be kellett nyújtani a bevallást. A korábbi joggyakorlatban a visszamenőlegesség megállapításánál egyértelműen a jövedelem megszerzésének az időpontja volt a mérvadó, és nem az, hogy már be kellett-e nyújtani a bevallást vagy sem. Az Alkotmánybíróság nyitva hagyta a kiskaput a Fidesz előtt, amin viszont csak egy újabb jogsértéssel tud besétálni.

A törvényjavaslatot gyorsított eljárásban, rögzített időkeretben tárgyalja, és meg is szavazza ma este az Országgyűlés.