Magyar botrány! A kulcsszó: "nem írok alá semmit"!

Egy olvasónk megkeresésére kezdtünk foglalkozni a történettel, amit most másokkal is megosztunk. Mivel nem egyszerű a helyzet, a kérdés megoldása érdekében megkerestük a Dr. Vilmányi Ügyvédi Irodát, ahonnan Kocsis Zoltán volt a segítségünkre, illetve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt (APEH) is, ahol szintén készségesen válaszoltak a kérdéseinkre.

Jöjjön a feketeleves

Adott egy szoftverfejlesztő cég, ami külföldi tulajdonban van. A mai világban az ember örülhet, ha munkát talál, főleg ha jó fizetéssel, egészen addig, amíg fizet a cég. Esetünkben viszont már korábban is voltak gondok a fizetéssel, előfordult, hogy csúszott az utalás.

A késések után kiderült, hogy anyagi problémák miatt nem tudnak fizetni. A bérek kifizetésének elmaradására azt az indokot adták, hogy problémákkal küzd a külföldi tulajdonos, aminek köszönhetően a magyar cég sem jutott tőkéhez, vagyis fizetésképtelenek.

Ezt támasztotta alá az utólag kiderült tény, hogy az APEH is követelőzik, mivel nem voltak befizetve az adók sem. Inkasszót került a cég bankszámlájára, vagyis ha bármilyen bevétel jelent volna meg azon, arra az adóhatóság azonnal ráteszi a kezét. Kérdésünkre az adóhatóság munkatársa elmondta, hogy a cég legalább a bejelentési kötelezettségét teljesítette, annak ellenére, hogy nem fizetett, így került az azonnali beszedési megbízás a számlára.

Az ügyvezető beadta a felmondását a könyvelővel együtt, tekintve, hogy ők sem kapták meg a nekik járó béreket. A tájékoztatás hiánya miatt az eredmény az lett, hogy a dolgozók ott álltak fizetés, munka és a hivatalos papírjaik (!) nélkül, mivel felmondani nem volt kinél, és a kilépő papírokat sem volt, aki megcsinálja.

Kocsis Zoltán elmondása szerint nem szükségszerű a kilépési papírok megléte, az új munkahelyen történő bejelentéshez. Az új helyen jelezni kell, hogy rendezetlen az előző munkaviszony befejezése. Ezzel viszont kevésbé jó színben tűnik fel az új munkáltató előtt a bajba jutott dolgozó, bár az tény, hogy az új foglalkoztatónak ebből különösebb nehézsége, túlmunkája nem származik.

Végjáték? Van, akinek igen!

A felmondásra nem nagyon volt lehetőség, de amikor adódik, akkor is olyan dokumentumokat akarnak aláíratni, amin nem a ténylegesen kifizetett pénz, hanem a teljes összeg szerepel.

Természetesen az ügyvezető igazgató nem írhat alá olyan papírt, amin elismeri, hogy tartozik a cég a dolgozóknak a bérekkel, sokan viszont jóhiszeműségből aláírták a kilépési adatlapot, amin az az összeg is szerepelt, amit nem fizettek ki.

A helyzet azért is érdekes, mert a 2009. május 20.-ig beadandó adóbevalláshoz elvileg ez kellene, viszont ez nem valós adatokat tartalmaz. Mivel sokan megjelentek a helyszínen, a vélemények, és az aláírt papírok már nem csengtek össze, így több kérdésre is kerestük a választ mind Kocsis Zoltán, mind pedig az APEH segítségével.

Kinek mi lesz a sorsa?

Elsőként arra kerestük a választ, hogy mi történik abban az esetben, ha a dolgozó aláírta a kilépő adatlapot, amin a meg nem történt kifizetés is szerepelt. Van-e bármilyen lehetőség a cégen behajtani a hiányzó fizetést ezek után?

Kocsis Zoltán véleménye szerint az attól függ, hogy mi szerepel a kilépő papírokon. Azt semmiféleképpen ne írják alá, hogy a valóságban ki nem fizetett bérüket átvették. Abban az esetben, ha a cég nem hajlandó kiadni az iratait, jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet jobb esetben a cégnél munkaüggyel megbízott kollégával/ügyvezetővel kellene aláíratni, ha erre nem hajlandó akkor két ott dolgozó tanúval aláíratni a jegyzőkönyvet, melyben le kell írni, hogy a cég vezetője annak aláírását megtagadta.

Még az aláírás esetén is lehet esély arra, hogy a dolgozó érvényesítse a követelését, viszont kevesebb. Egy esetleges ellenőrzésnél például a cégnek kell tudnia bizonyítania, hogy kifizette a pénzeket, amit mindenhol másképp hívnak, de a lényeg, hogy ez egy bérpapír, amit alá kell írni a havi munkabér teljesítéséről. Bár az esetek többségében a cégek ez alól úgy bújnak ki, hogy azt mondják elázott, elégett, vagyis megsemmisült.

Amennyiben nincs kifizetés, a munkavállaló is kezdeményezhet a cég ellen felszámolást. A cégvagyon értékesítése esetén a munkabérek kifizetése első helyen szerepel, bár itt is az a tapasztalat, hogy mire idáig jut az ügy, már régen kiürítették a céget, így a felszámoló örülhet, ha a saját jussát megkapja.

Ha a dolgozó aláírta a felmondáshoz szükséges papírokat, amiben úgy szerepelnek az adatok, mintha kifizették volna a teljes összeget, akkor ez járhat-e bármilyen későbbi adófizetési kötelezettséggel, mivel a cég nem fizetett az utolsó 3 hónapban semmilyen adót sem? Ezt a hiányzó összeget a magánnyugdíjpénztár, illetve az APEH követelheti-e a magánszemélyen?

Kocsis Zoltán szerint ez probléma lehet. Természetesen a munkavállalótól levont járulékokat először a cégen próbálják meg behajtani, abban az esetben ha viszont ez nem sikerül, a magánszemély is felelőssé tehető, bár ilyen esetről nem nagyon hallani.

Ez függ attól is, hogy a cég milyen járulékbevallást tett, ugyanis a ki nem fizetett bér után nincs járulék, ezért azt nem kell a járulékbevallásban szerepeltetni, mivel az szja egy jövedelemadó, amelyhez kapcsolódik a társadalombiztosítási járulék és ha nem fizetünk ki jövedelmet akkor nincs utána adó, tehát később nem is követelhető. Az adót és járulékot a kifizetéshez viszonyítva kell bevallani és megfizetni. Az esetek több mint 90 százalékában, ha nincs kifizetés, abban az esetben is ad a cég járulékbevallást.

Mint azt már korábban leírtuk, az adóhatóság inkasszót tett a cég bankszámlájára, így a bevallás nem nullás volt. Ugyanis az APEH csak akkor próbál behajtani, ha nem fizették meg a bevallott kötelezettséget. Bár az inkasszó lehetett egyéb adónembeli tartozás miatt is, ellenben azt, hogy nem volt nullás a bevallás, valószínűsíti a kilépő papírok tartalma.

Az adóhatóság munkatársa is a fenti véleményt osztja, bár annyi eltéréssel, hogy ha az szerepel a papírokon, hogy a cég levonta a dolgozótól az adóelőleget, akkor az csak a cégtől követelhető, az alkalmazottól nem (attól függetlenül, hogy végül nem lett befizetve). Viszont a későbbi bevallásnál már érdekesebb a helyzet. Ha aláírta a dolgozó a kilépő adatlapot, akkor ezzel elismerte, hogy ő megkapta a bért, így be is kell azt vallania, aminek kapcsán lehet, hogy adókedvezménytől esik el, ha pont ezzel "lóg" a határ fölé az éves jövedelme.

Ha viszont nem olyan konstrukcióban dolgozott, hogy a munkáltató vonta tőle az adóelőleget, hanem mondjuk megbízási jogviszonyban, akkor az aláírással kellemetlen helyzetbe hozta magát, mivel az APEH ilyen esetben behajthatja rajta az adót, ugyanis elismerte, hogy megkapta a bért.

Amennyiben nem írta alá a dolgozó a kilépési adatlapot, akkor milyen lehetőségei vannak a ki nem fizetett bér megszerzésére?

Először is van egy rendkívüli felmondás, aztán egy jegyzőkönyv, ezt követően a Munkaügyi Főfelügyelőséghez kell fordulni. Ezt követően természetesen lehet a munkaügyi bírósághoz fordulni (amennyiben a munkaviszonyról van papír). Jelen esetben van, mivel a kilépő papírok között szerepelt egy a cég által aláírt munkaviszony igazolás. Az adóhatóság munkatársa is ezt támasztotta alá, ha a dolgozó nem írt alá semmit, akkor a követelését peres úton érvényesítheti, illetve ilyen esetben a felszámolónál is sorba lehet állni, amennyiben erre sor kerül.

Egy dolog minden esetre biztos. Ha a munkáltató nem fizette be a személyi jövedelemadót és a járulékokat az adóhatóságnak, akkor rajta próbálják behajtani a hiányzó összeget. Viszont egy TB-csalás, vagyis a be nem fizetett járulék - mivel azt a munkavállaló béréből vonták le, tehát "más pénzét" költötték el, amellyel az lett volna a dolguk, hogy kifizessék az APEH részére - sokkal rosszabb megítélés alá esik, mint például egy áfacsalás. Ezt bizonyítja az is, hogy a járulékokra nem ad részletfizetési lehetőséget az adóhatóság.