Adócsökkentést akarnak - szabálytalanul

A városi közgyűlés annak ellenére hajtotta végre a módosítást, hogy tisztában volt azzal, hogy a kedvezmény az uniós jogalkalmazással ellentétes, vagy legalábbis aggályos annak szabályszerűsége.

Az uniós szabályok szerint ugyanis az idei évben már nem lehet semmilyen helyi adót érintő kedvezményt kínálni, kizárólag abban az esetben, ha azt elvileg minden vállalkozás igénybe vehetné. A helyi adókról szóló törvény szerint a kedvezményt maximum 2,5 millió forintos adóalapig lehetne igénybe venni.

A jogszabály a munkahelyteremtő beruházásokhoz kapcsolódó kedvezményeket engedélyezi, melynek értelmében minden plusz munkahely megteremtése 1 millió forinttal mérsékelheti az iparűzési adó alapját. Debrecen ezzel szemben az innovációt támogatná, ráadásul felső korlát nélkül.

A közgyűlés arra hivatkozott, hogy a társas vállalkozások különadójához is kapcsolódik kutatás-fejlesztési kedvezmény, melyet akár az iparűzési adóra is ki lehet terjeszteni. Igaz, s ezt Kósa Lajos polgármester is elismeri, a lex Audi néven elhíresült kedvezmény nem adót, hanem adóalapot csökkent, ráadásul a Pénzügyminisztérium nem találta összeegyeztethetőnek a közösségi joggal a változást.

Kőszegi Márk, a tárca helyettes szóvivője szerint a tárca ugyanakkor semmit nem tehet az ilyen típusú vélt, vagy valós szabálytalanságokkal szemben, ugyanis a minisztérium jogilag nem az önkormányzatok felettes szerve, melyek felügyeletét egyébként a közigazgatási hivatalok látják el.

Fazakasné Veszprémy Anna, az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal főosztályvezetőjének nyilatkozata szerint saját hatáskörükben kezdtek eljárást, ugyanis egy normál törvényességi eljárás során figyeltek fel a törvénysértésre. Ennek keretében először egy előkészítő iratot juttattak el a debreceni önkormányzatnak tavaly decemberben, ebben lehetőséget adtak a közgyűlés számára, hogy önként módosítsa a rendeletet, melyet nem tettek meg.

A hivatal ezt követően április 3-án törvényességi észrevételt tett az ügyben, azonban a közgyűlés ekkor sem reagált pozitívan. Az ügy vélhetően az Alkotmánybíroság elé kerül, mivel a közigazgatási hivatal a testülethez fordult a szabálytalan adókedvezmények megszüntetésének céljából.