Kiborít a munkahelyed? Megmutatjuk, hogyan szabad felmondani...

Az Amerikai Egyesült Államokban a dolgozók 37 százaléka, vagyis összesen 54 millió ember szenved attól, hogy a munkahelyén durván és megalázó módon bánnak vele. Ez a szám ráadásul 49 százalékra bővül, vagyis 71,5 millió dolgozóra, ha a tanúkat, illetve az incidensnél jelenlevők is benne vannak számolva. A legtöbbször viszont az a gond, hogy az emberek észre sem veszik, vagy nem akarnak tudomást venni arról, ha valaki sértegeti, bosszantja őket.

A szakértők szerint a dolgozók többsége nincs tisztában azzal a viselkedési formával, ami már zaklatásnak minősül, bár ez gyakran megvédi őket attól, hogy észrevegyék a főnök, vagy a munkatárs terrorizálását. De persze azért szerepe van egy adag szégyenkezésnek is abban, hogy nem vesznek róla tudomást.

A szakemberek szerint viszont ez hatással van a dolgozó kedvére, hozzáállására, sokan egyre nehezebbnek találják például a munkába járást, de befolyásolja a munkahelyi teljesítményt is. Sajnálatos gond, hogy sokan már csak akkor rakják össze a mozaik darabjait, amikor már túl késő javítani a helyzeten.

Egy nemzetközi cég felmérése szerint az ilyen fajta viselkedés sokba kerülhet mind a dolgozónak, mind a munkaadónak. A dolgozónak a stressz következtében egészségügyi problémái lehetnek. Az Amerikai Egyesült Államokban a zaklatások célpontjainak 45 százaléka küzd valamilyen stresszhez kötődő problémával.

A vezetőségnek viszont azzal kell szembe néznie, hogy a dolgozók egyre gyakrabban hiányoznak, de fejfájást okozhat az is, ha állandóan pótolni kell a felmondott alkalmazottakat. Értékes szakembereket veszíthet el egy cég emiatt, nem is beszélve arról, hogy előbb-utóbb elterjed a szakmában a híre, hogy a vállalatnál rossz a munkakörnyezet, így új embereket is nehéz lesz találni.

Ami arra utal...

A cég mellett viszont a dolgozóknak is fel kell ismerniük azt, hogy ha valami nincs rendben a munkahelyen. Erre több jel is utal, csak tudni kell őket felismerni. Ilyen többek között, ha valaki minden munkahét kezdése előtti este rosszul van. Ennek fokozottabb formája, ha ez minden este előjön, ilyenkor már valóban érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon a munkát ennyire rossz, vagy "csak" a főnök illetve egy minden lében kanál kolléga megjegyzései bántóak.

Komoly önértékelésbeli problémákat okozhat, ha a főnök a munkatársak jelenlétében kiabál velünk, vagy lekicsinylő, kritikus megjegyzéseket tesz a munkánkra a meetingek során, de vannak ettől sokkal alattomosabb viselkedési formák is. Az is előfordulhat, hogy nyíltan hagynak ki a csoportebédből vagy nem szólnak egy fontos csoportmegbeszélésről.

További ismertető jegy lehet az is, hogy állandó pletykák és hazugságok terjengnek rólunk a cégnél. Ha valaki nem mer nyíltan kiabálni velünk, akkor sokszor folyamodik ehhez a taktikához, vagyis pletyka formájában becsmérel minket és a munkánkat is. Egy főnök részéről ebbe a kategóriába tartozik, ha gyakorlatilag teljesíthetetlen feladatokat ad, titkon remélve, hogy elbukunk. Egy ilyen vezető arra is hajlamos, hogy a munkaidő utolsó percére szervezzen megbeszélést, miközben tisztában van vele, hogy éppen iskolába készülünk este, vagy el kell hozni a gyerekeket az iskolából.

Ha még időben fedezzük fel, hogy nem a megfelelő módon viselkedik velünk a kolléga vagy a munkaadó, akkor megpróbálkozhatunk beszélni az érintettekkel, vagy egy felettes bevonásával rendezni a helyzetet, de ha már nincs remény, akkor érdemes elgondolkodni a kilépésen, ugyanis sokszor, bár észre sem vesszük, az egészségünk a tét.

Mégis mi járhatunk jobban?

Ha már úgy döntünk, hogy ez így nem mehet tovább, még szembe kell néznünk az egy hónap felmondási idő gyötrelmeivel és a kilépő interjúval is. Bár az utóbbi nem feltétlenül kellemetlen, csak tudni kell, hogy mit szabad és mit nem.

Attól függetlenül, hogy milyen rossz is volt az adott munkahelyen dolgozni, ezt a kilépéskor nem szabad emlegetni, még akkor sem, ha később azért ezt a volt főnökünk tudomására hozzuk. A munkaügyi jogászok tapasztalatai szerint sokszor ebből adódnak problémák, és nyilvánvaló, hogy senki nem szeretne ellenségeket szerezni. Ugyanis ezen akár egy későbbi ajánlólevél is múlhat, vagy a szakmai hírnevünk.

Ezen a gondolatmeneten elindulva számos olyan dolgot mondhatunk egy interjún, ami később építő jelleggel hathat a karrierünkre. A hamarosan ex-főnökünk vezette kilépő megbeszélésen lehetőségünk van jó pontot szerezni, ha elmondjuk, hogy véleményünk szerint mi az ami működött, és mi az ami fejlesztésre szorul a cégnél, természetesen csakis építő jelleggel megfogalmazva. Ez egy jó lehetőség arra, hogy segítsünk, és a vezetés értékelni fogja.