Faképnél hagyott az alkalmazott? Megmutatjuk mennyit nyerhetsz az ügyön!

Mielőtt rátérnénk a dolgozói hiányosságokra, szót kell ejteni a végkielégítés, a járandóságok és kártérítés részleteiről is. Elsőként nézzük meg a költségtérítéseket és egyéb járandóságokat...

Utazási költségtérítés és étkezései utalványok

Az előző cikkben (Kirúgtak? Vasalj be minél több pénzt a főnöködön!) említettük, hogy a cég köteles kifizetni a dolgozónak az elmaradt munkabér mellett az egyéb, más dolgozóknak is adott járandóságokat, mint például az étkezési utalványt. Viszont olyan juttatások is lehetnek, amelyek a munkavállaló költségeit fedezik a munkavégzés során. Ezeket nem követelheti a volt alkalmazott, mivel nem dolgozott, így nem is merülhettek fel ezek a költségek. Ilyen például a kifejezetten a munkába járást szolgáló utazási költségtérítés.

De van azért egy kibúvó. A költségtérítést sokszor burkoltan munkabér kifizetésre használják. Így ha a dolgozó bizonyítani tudja, hogy a költségtérítést bérkiegészítésként kapta, vagyis nem csak a költségek megtérítésére szolgált, akkor a cég ezt is köteles kifizetni. Ennek oka, hogy az alapvető cél a munkavállaló olyan (anyagi) helyzetbe hozása, mintha nem rúgták volna ki.

Kártalanítás

A munkavállaló az eddigi pénzeken kívül anyagi és nem anyagi kártérítést követelhet az őt ért sérelemért. Viszont tudnia kell bizonyítani, hogy valóban kár érte az esettel kapcsolatban.

A vagyoni kár bizonyítása szinte mindig megoldható, ugyanis a munka elvesztése miatt a társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság megszűnt. Ha időközben az illető beteg vagy terhes lett, akkor nem, vagy csak kisebb összegben jogosult ellátásra. De ide tartozik az is, ha a cég csak késve adja ki a dolgozónak a munkaviszony megszűnéséről a dokumentumokat, és emiatt az elesik az álláskeresési járadék bizonyos részétől.

Ezek mellett azt a kárt is érvényesíteni lehet, hogy a késedelmes kiadás miatt a dolgozó csak késve tudott munkát keresni, illetve kár lehet az új munkahely keresésével kapcsolatos költség is, mint például az utazás, vagy a telefonálás költsége. Sőt, ha a munka elvesztése miatt nem tudta fizetni a hitel vagy a lízing törlesztését, és emiatt elveszítette az autóját vagy a házát, joga van ezt is behajtani a volt főnökén.

Alaptalan követelések

Ha az elmaradt munkabért utólag egy összegben fizeti ki a cég, az magasabb személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget eredményezhet. A különbözetet be lehet hajtani kártérítésként, de ugyanerre az összegre kamatot már nem lehet követelni.

Azt a kérelmet is elutasítja a bíróság, ami arra alapoz, hogy az elbocsátás miatt csak alacsonyabb jövedelmet biztosító állásban tudott elhelyezkedni az illető, ugyanis ezt a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony megszűnésének a bíróság által kitűzött időpontjáig. Így kétszer ugyanarra az összegre nem lehet megtérítést követelni.

Nem vagyoni kár

Ha a dolgozó elbocsátása valamilyen személyiségi jog megsértésével együtt járt, például ha valamilyen hátrányos megkülönböztetés miatt rúgták ki, mert mondjuk etnikai kisebbséghez tartozik, szintén kérhet kártérítést. Itt már nehezebb a helyzet, ugyanis itt is a dolgozónak kell bizonyítani, hogy valóban hátrányos megkülönböztetés miatt bocsátották el.

De ide tartozik az is, amikor a főnök a munkatársak előtt nyilvánosan megszégyenítette az adott személyt, így megsértve a becsületét és emberi méltóságát. Gyakori továbbá a kártérítés igénylése azon az alapon, hogy az elküldött dolgozó a munkája elvesztésének hatására betegedett meg. Ha tudja igazolni, hogy ez valóban így van, akkor jogosult a kártérítésre.

Az ilyen címen kapott összeg nagyságára nincsenek szabályok, a bíróság által megítélt összeg nagymértékben függ a jogsértés súlyától, annak tartósságától, és a károsultra való hatásától is.

A dolgozó hibázik? Rámehet egy éves bére!