Kirúgtak? Vasalj be minél több pénzt a főnöködön!

Általánosságban a munkaviszony megszüntetése jogellenes ha például nincs írásba foglalva. Egyetlen esetben fogadható el a szóbeli munkaviszony-megszüntetés, ha közös megegyezésről van szó, és egyik fél sem vitatta a megszüntetést. De az is jogellenes, ha a megszüntetés során a dolgozót hátrányosan megkülönböztették.

Rendes felmondás

A rendes felmondás akkor jelenthet problémát a főnöknek, ha nem indokolja meg, hogy miért rúgja ki a dolgozót, vagy az indok nem valós, illetve nem világos. Emellett nem lehet senkit kirúgni olyan indokkal, ami nem a dolgozó képességeivel vagy magatartásával függ össze, vagyis olyan dologért, amire a dolgozónak nincs ráhatása, így nem is tud rajta változtatni.

Vannak viszont olyan hibák, ami miatt az alkalmazott nem tudja megtámadni a felmondást. Ilyen például az, ha a munkaadó rosszul állapította meg a felmondási időt. Ez egyszerűen megoldható, a hibát korrigálni lehet, és mindössze annyi dolga marad a cégnek, hogy ki kell fizetnie az esetlegesen emiatt elmaradt bért.

Ilyen hiba továbbá az is, ha a munkáltató késedelmesen vagy egyáltalán nem fizeti meg a felmondási időre járó bért, vagy a végkielégítést. Mindkét esetben csak annyi plusz kötelezettsége van a munkáltatónak, hogy ki kell fizetnie az elmaradt összegeket, és az adott időszakra járó késedelmi kamatot.

Csoportos létszámcsökkentés

A rendes felmondás általános szabályain túl vannak olyan esetek, amikor jogellenes a felmondás. Csoportos létszámcsökkentés esetén 30 nappal a munkaviszony megszüntetése előtt értesíteni kell a dolgozókat, vagy a munkaügyi központot a leépítésről. Ha ezt elmulasztotta a munkaadó, akkor megtámadható az intézkedés. Itt is csak írásbeli értesítés fogadható el.

Rendkívüli felmondás, próbaidő

Az azonnal felmondás esetén is a leggyakoribb hiba a megfelelő indok hiánya szokott lenni. Figyelni kell továbbá a próbaidőre vonatkozó szabályokra is, mivel egy kis figyelmetlenség is okozhat a cégnek költségeket. A munkaszerződés aláírásakor szinte mindig ki van kötve egy általában 3 hónapos próbaidő, ami alatt a munkaadó is dönthet úgy, hogy nem kívánja tovább alkalmazni az illetőt, de a dolgozónak is megvan a joga, hogy indoklás nélkül beadja a felmondását.

Ebben az esetben viszont jogellenes, ha a megszüntetést a próbaidő letelte után közli a főnök a dolgozójával, és akkor is, ha a munkaszerződésben nincs konkrétan kikötve a 3 hónap próbaidő. Ilyenkor ugyanis az alkalmazott az első naptól kezdve rendes munkaviszonyban áll, és nem lehet indoklás nélkül kirúgni.

Ennek nem lesz jó vége!!!