Egyre többen mérik a megtérülést: hasznos a dolgozó, vagy felesleges?

Egy cégnél a sikert nehezen lehet mérni, még akkor is, ha nyereséges. Ezt próbálva orvosolni a Magyar cégek is egyre több olyan felmérést rendelnek meg, amelyek mérik a motivációs rendszer hatékonyságát, vagy hogy milyen kompenzációs rendszer van a versenytársaknál.

De ezek mellett a humántőke beruházás megtérülése már nehezebb dió. Sokan a megérzések és tapasztalatok alapján döntenek, mivel eddig nem nagyon volt más eszköz. A PricewaterhouseCoopers viszont idén először elkészítette felmérését ami a pénzügyi adatokat összeköti a HR-adatokkal, így segítve megválaszolni, hogy vannak-e a cégnek tartalékai, illetve milyen kockázatokkal kell számolnia.

A felmérésből kiderült, hogy komoly különbségek vannak a termelő és nem termelő cégek között, de Magyarország helyzete eltér a környező országokétól már-már annyira, hogy nehezen vonhatóak le összehasonlító következtetések, bár az elgondolkodtató, hogy a fizikai dolgozók hiányzása nálunk a legmagasabb.

A termelő cégeknél alacsonyabb az human-erőforrás befektetés megtérülése, minden erre fordított forint 70 fillér megtérülést hoz. A nem termelő cégeknél ez átlagosan 2,3 forint. Az ösztönzési rendszer is alaposan eltér, a termelő cégeknél a munkavállalók a bérük alig 9 százalékát kapják mozgó bér és jutalom formájában.

Az előléptetésben is komoly különbségek vannak a region országai között, a termelőcégeknél jóval magasabb a cégen belüli karrier esélye, mint nálunk, viszont a nem termelő cégeknél a belső kinevezések aránya Magyarországon a legmagasabb, az üres helyek háromnegyedét cégen belül töltik fel.