Megfizetünk a fejlődésért: mire költik a pénzünket?

A 2003-ban elfogadott törvény az innovációs járulékról a kutatás-fejlesztés irányítási, finanszírozási és intézményi reformját próbálta megvalósítani. A legfőbb indok az volt, hogy mindenképpen növelni kell a nemzetgazdaság K+F ráfordításait, így fokozatosan elérve azt is, hogy Magyarország felzárkózzon a nemzetközi viszonyokhoz.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap egy állami pénzalap, ami a befolyt pénzeket kezeli. Ezek az összegek adják a központi forrást, amiből az állam támogatni tudja a kutatás-fejlesztési tevékenységet, valamint az innovációt. Részben ezzel az eszközzel is tervezték a törvényhozók a gazdasági növekedés fokozását.

A vállaltoknak az ehhez való hozzájárulást járulék formájában kell fizetni, amiért cserébe az adókkal ellentétben ellenszolgáltatásra tarthatnak igényt. A befizetésekkel ugyanis jelentősen megnő az innovációra, és kutatás-fejlesztésre adható központi forrás összege.

2004 óta a kutatás-fejlesztés, illetve a technológiai innováció finanszírozásához szükséges források kiegészítésére innovációs járulékot kell fizetnie minden magyar gazdasági társaságnak. Ez alól kivétel többek között a mikrovállalkozás, a közhasznú társaság, a szövetkezet, az egyesülés, a fióktelep, a nonprofit szervezet, illetve azok is, akik az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartoznak.

A járulék alapja és mértéke

A járulék alapja megegyezik a helyi iparűzési adó alapjával. Mértéke az alap 0,3 százaléka, melynek kiszámításához a nettó árbevételt kell csökkenteni a vele szemben felmerülő anyagköltséggel, az eladott áruk anyagköltségével és a közvetített szolgáltatások értékével.

Az így megkapott bruttó járulékalapot 3 további tényezővel lehet korrigálni: a cég saját működési körében végzett, a költségvetési gazdálkodási rendszerben lévő szervezetektől, valamint a közhasznú szervezetről szóló törvényben meghatározott apparátusoktól megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység értékével csökkenthető.

Az éves nettó kötelezettséget a társas vállalkozásoknak az adóévet követő május 31-ig kell megállapítaniuk, illetve bevallaniuk, ugyancsak eddig az időpontig kell a cégnek a befizetett előleg és a járulék éves nettó összege közötti különbözetet befizetnie, illetve ekkortól igényelheti vissza a többletbefizetést.

Mentes viszont az adóalapnak az a része, de maximum annak 90 százaléka, ami a külföldi telephely tevékenységéből származik, de csak akkor, ha azt az adott államban már egyszer leadózta a cég.

Bevallás és befizetés

Az innovációs járulékot negyedévente kell bevallani, és az adóelőleget minden harmadik hónap utáni 20-ig kell befizetni. Az előleg bevallása viszont másképp történik az adott évben elsőként járulékkötelessé váló cégeknél, mint azoknál, akik már évek óta kötelezettek járulékfizetésre.

Aki először válik kötelezetté, annak az üzleti év első és a második negyedévére vonatkozóan az előleg a járulék várható éves nettó összegének arányos része. A bevallást minden harmadik hónap utáni 20-ig kell teljesíteni, a 0701-es számú bevallás benyújtásával.

A második két félévet viszont már az előző üzleti év adatai alapján kell bevallani, ami a kiszámított éves járulék nettó összegének negyede. Amennyiben az nem érte el a 12 hónapot, akkor az adatokat évesítés után kell kiszámolni. A négy negyedévre vonatkozóan az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig (általános esetben május 31-ig) a 0749 számú bevallás benyújtásával kell az előleg bevallást teljesíteni.

Folyamatosan működő társaságok esetén az előleg az előző évben fizetett járulék összegével kell, hogy megegyezzen, ha az 12 hónapos volt. Ha nem, akkor itt is érvényes a szabály, hogy évesíteni kell az adatokat, és az alapján kell az előleget bevallani. Az előleg bevallását az éves járulékbevallással együtt május 31-ig kell benyújtani az adóhatóságnak.

A tényleges járulékfizetési kötelezettség, és a bevallott, majd befizetett összegek közti különbséget szintén eddig az időpontig kell befizetni, illetve ha az adózó javára keletkezett többlet, akkor május 31. után válik jogosulttá azt visszaigényelni.

Van viszont egy harmadik kategória is, a jogutód társaságok bevallása. Ha az átalakulással létrejött társaság az átalakulást követő napon járulékköteles, akkor 30 napon belül köteles a jogelőd által bevallott előleget bevallani. Ezt viszont egy másik bevallási nyomtatvánnyal, a 07491-es bevallás benyújtásával teheti meg.

Abban az esetben ha a jogelőd nem volt járulékfizetésre kötelezett, akkor a jogutódnak nem kell bevallania, még akkor sem, ha egyébként járulékot kellene fizetnie. Beolvadás és összeolvadás esetén a jogelőd és a jogutód kötelezettségeit össze kell adni, kiválás esetén pedig az adózók döntése a mérvadó. Ők döntik el, hogy milyen megosztásban szeretnék az előlegkötelezettséget vállalni.

Mire költik a pénzünket?

Az Alap kezelését a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) végzi. A fentiek szerint a befizetők a járulékokért cserébe ellenszolgáltatást várhatnak. Ennek eredményeképpen 2004-ben az alapból pályázatra kifizetett összeg elérte a 22,5 milliárd forintot, 2005-ben pedig a 27,7 milliárd forintot.