Adóváltozások 2008 - Kapaszkodj meg!

Az SZJA törvény alapvetően nem változik, megmaradnak az adókulcsok (18 és 36 százalék) és a sávhatárok is. Azonban az adójóváírás rendszerére már érdemes egy pillantást vetnünk.

A kiegészítő adójóváírás megszűnik ebben az évben, adójóváírásként pedig továbbra is a jövedelem 18 százaléka érvényesíthető - maximálisan havonta 11 340 Ft - évi 1 250 000 forintos jövedelemig. Amennyiben a jövedelem ennél magasabb, de nem haladja meg a 2 762 000 forintot, a felettes rész 9 százalékával csökken az adójóváírás.

A társadalombiztosítási változásokat az alábbi cikkben tekinthetjük át:

Változott a TB törvény: több járulékot fogunk fizetni?

Az adókedvezmények köre jelentősen nem módosult, néhány változást azonban itt is találunk.

Az önkéntes egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárba történő együttes munkáltatói hozzájárulás a minimálbér 30 százaléka lehet a korábbi 20 százalék) helyett. Bővült azon tevékenységek köre is, melyre egészségpénztári megtakarításinkat költhetjük.

Az összevont adóalap csökkenthető a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett összeg 30 százalékával, amennyiben a magánszemély éves jövedelme nem haladja meg a 3,4 millió forintot. Ezen kedvezmény összege is beleszámít a 100 ezer forintos éves, maximálisan igénybe vehető keretbe, csakúgy mint az összes többi kedvezmény értéke. Amennyiben a munkáltató a havi minimálbér 50 százalékát meghaladóan fizet be a pénztárba, az összeg a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelméhez adódik (adó-és járulékköteles), ha ennél alacsonyabb összeget írna, az adómentes juttatásnak minősül.

Ha már a minimálbér került szóba, akkor meg kell említenünk, hogy 2008-tól 69 ezer forintra emelkedik ennek a mértéke. Ennek köszönhetően a munkáltató a munkavállalójának, továbbá a vele közös háztartásban élő valamennyi közeli hozzátartozójának személyenként és évente 20 700 forint természetbeni juttatást adhat adómentesen.

A béren kívüli juttatások adómentes határa az idén is 400 ezer forint marad. Ezen belül azonban a munkahelyi közétkeztetés havi adómentes értékhatára 10 ezer forintról 12 ezer forintra, a kizárólag készétel vásárlására jogosító utalványé havi 5 ezer forintról 6 ezer forintra nőtt.

Az ingatlan-értékesítéshez kapcsolódó adózási szabályok is jelentősen módosultak. Ebben az évben már csak a 2008. január 1-je előtt megszerzett ingatlan-átruházásból származó jövedelem után lehet - maximum az értékesítést követő 60 hónapon belül - a lakásszerzési kedvezményt a korábbi szabályoknak megfelelően érvényesíteni (APEH elbírálás alapján elvileg adófizetési kedvezményt kaphatunk). 2008-as értékesítés esetén az eladásból származó jövedelmet kizárólag azzal az összeggel lehet csökkenteni, amelyet az eladó az átruházást követő két évben saját maga, vagy közeli hozzátartozója részére idősek vagy fogyatékos személyek otthonában visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélkül férőhely vásárlására fordít.

Ezzel egyidejűleg a korábbi 15 évről 5 évre csökken a lakás, lakóház, illetve ezekre vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka. A nem lakás célú ingatlanok esetében az adóköteles időszak változatlan.

A tőkejövedelmekkel is számíthatunk néhány változásra. 2008-tól a tőzsdei ügyletek esetében az adóévben elszámolt összes ügyleti nyereség és veszteség különbözete lesz az adóalap. A csereügyletekből származó jövedelem szintén tőkejövedelemnek minősül.

2009-től már értékalapú adóztatás váltja fel az alapterület alapján számított adófizetést az építmény-és telekadóztatásban egyaránt. A maximális mértéke lakóingatlanok esetén 0,5 százalék, egyéb építmény és telek esetén 1,5 százalék. Azonban 2008 január 1-től már nem csak magánszemélyeknek, hanem cégeknek is kell luxusadót fizetni. Ennek mértéke nem változik: az ingatlan értéknek 100 millió forintot meghaladó részének 0,5 százaléka.

A 2008-as évben kibővül a fordított adózók köre. Az ingatlan értékesítése áfamentes körbe került, azonban, ha az értékesítő áfa körbe tartozik, akkor választhatja az áfás értékesítést. Az adót viszont nem neki, hanem a vevőnek kell bevallania és befizetnie. Az építési telkek és az új ingatlanok esetében azonban megmarad az áfakötelezettség. Az idei évtől az ingatlan bérbeadás szabályai megegyeznek az értékesítés általános szabályaival. Tehát a bérleti díj alapesetben áfamentes, de a bérbeadó választhatja, hogy öt évre belép a áfakörbe. Ebben az esetben az adólevonás joga is megilleti. Az adómentesség alól csak a garázs és szálloda bérbeadás a kivétel.

2008-tól egyértelműen fogalmaz a törvény a magánszemélyek áfa alanyiságát illetően. Áfaalannyá válik a magánszemély amennyiben sorozat jelleggel építési telket, illetve ingatlant értékesít. Az ingatlanok közül csak azokat kell figyelembe venni, amelyek nem rendelkeznek használatbavételi engedéllyel, illetve annak kiadásától számítva nem telt el két év. Sorozat jellegűnek az az értékesítés számít, ha a két naptári évben négy telket vagy ingatlant, továbbá a rá következő három éven belül újabb ingatlant vagy telket ad el.

A következő részben a vállalkozásokat érintő adóváltozásokat tekintjük át.