Lesöprik a külföldiek a magyarokat? Belebukhatunk az adózásba...

Korábban a vállalkozások mindössze 25 százaléka hallott a faktoringról, ma azonban már 75 százalékos a finanszírozási forma ismertsége. Csáki Ferenc, a Magyar Faktoring Szövetség elnöke szerint nem véletlen, hogy a faktoring növekedése a fejlett piacokon, valamint a fejlődő régiókban is minden évben két számjegyű.

De hogyan is működik ez?

Főleg a kis-és középvállalkozások körében előforduló jelenség, hogy partnereik csak hosszabb 30, 90 napos fizetési határidővel tudják kiegyenlíteni a leszállított áruk ellenértékét. Egy kisvállalkozásnál ez azonban túl hosszú határidő. Bőven előfordulhat, hogy még az ellenérték előtt szüksége volna valamilyen forrásra.

A faktor megvásárolja a vállalkozás rövid lejáratú kötelezettségeit, s ezekért a vállalkozásnak előleget fizet. Az eladott követelések behajtásáról, vagyis a vevőnktől az ellenérték megszerzéséről ezután pedig már a faktorház gondoskodik. Így tehát a faktoring segítségéhez akkor folyamodhatunk, ha a vevő pénzügyileg megbízható, hiszen neki kell majd kiegyenlítenie az áru, vagy szolgáltatás ellenértékét, ha nem tud helytállni, ránk hárul a fizetés felelőssége.

A faktoring több fajtáját különböztethetjük meg, létezik a visszterhes, valamint a vissztehermentes faktoring. Előbbi esetében a vevő nem fizetésének kockázatát az eladó vállalja, vagyis ebbe az ügyletbe csak akkor érdemes belemennünk, ha teljesen biztosak vagyunk benne, hogy ügyfelünk fizetni fog, ugyanis ebben az esetben teljes mértékben mi vállaljuk annak a felelősségét, ha a vevő nem fizet.

A visszterhes faktoring esetében tehát mi ugyan nagyobb kockázatot vállalunk, de a faktoringház cserébe olcsóbban finanszíroz, tehát kevesebb díjat kell fizetnünk. A vissztehermentes faktoring kibővülhet egy újabb szereplővel, nevezetesen a hitelbiztosítóval, aki helyettünk áll helyt a vevő nem fizetése esetén.

A problémás terület...