Váltsd előnyre a hátrányod - ez a siker titka

A hendikeppel induló amerikai diákok egy része azonban ma már vállalatvezetői székekben ül és dinamikusan fejlődő vállalatbirodalmakat irányít, cseppet sem bánva, hogy más, mint az átlag. Többük állítja a diszlexia által lettek azok, akik ma és szereztek meg a vállalatirányításához elengedhetetlenül fontos képességeket.

Julia Logan, a londoni Cass Business School vállalatgazdaságtan tanára januárban tett közzé egy tanulmányát a vezetői képességek és a diszlexia kapcsolatáról. Véleménye szerint az olvasási és koncentrációs nehézséggel küzdő hallgatók egyedi képességeket fejlesztenek ki a nehézségek áthidalására.

Így például a krónikusan rossz tesztírók megtanulják kezelni a kudarcot, az olvasási nehézségekkel küzdők kiszúrni az olvasottakból és hallottakból a lényegi információt, és mindannyian elsajátítják a legfontosabb képességet: bíznak azokban, akik segítik munkájukat.

A Yale pedagógiában jártas professzora, dr. Sally Shaywitz szerint ideje lenne, hogy a diszlexiát ne mint valamilyen furcsa betegséget, hanem mint értéket kezelje a társadalom. A diszlexiás emberek ugyanis sok tekintetben olyan értékes tapasztalatokkal, képességekkel rendelkeznek, amelyet más formában csak nehezen lehet megszerezni.

Shaywitz professzor véleményét osztja az üzleti világ, amikor a Cisco System vezérigazgatójára, John Chambersre, vagy az egészségügy területén innovatív tevékenységet folytató James LeVoy Sorensonra gondol. Mindkét szakember diszlexiában szenved és mindketten állítják, hogy ez a rendellenesség segítette őket útjukon.

James Sorensont a felsőoktatási intézmények elutasító magatartása ösztönözte arra, hogy újabb és újabb megoldásokat találjon égető problémákra. Ő tervezte meg például az első szívmonitort, de számos egyéb értékes innováció is a nevéhez fűződik. Emellett ő egészítette ki először a kérdésekre adott legkönnyebb választ, a "nem tudom"-ot , a sokkal előremutatóbb "nem tudom, még-gé", irányt mutatva ezáltal a hasonló problémákkal küzdőknek.

Sajnos a diszlexiával küzdő vállalatvezetők szakmai elismertsége nem segít azokon, akik egyszerű munkavállalóként vagy középvezetőként próbálják megállni helyüket. A felvételi tesztek első körében ugyanis általában az olvasási készség alapján rostálnak, eleve kizárva a diszlexiával küzdőket.

Hazánkban a becslések szerint a népesség 5-7 százaléka szenved súlyos, és körülbelül ugyanennyien enyhe diszlexiában, melyet sokszor csak felnőttkorban a maradványproblémák folytán azonosítanak. A magyar, lexikális tudásra építő oktatási rendszer, a brithez hasonlóan egyáltalán nem kedvez az eltérő információfeldolgozási képességekkel rendelkezőknek.

Az olvasási nehézséget jelentő diszlexia mellett sokan együtt élnek írási problémákkal, diszgráfiával, illetve számolási nehézségekkel, diszkalkuliával.