Dolgozhatunk betegen is, egyre kevesebb táppénzt fizetnek...

A keresőképtelenség első 15 napjára a munkáltató által fizetett betegszabadság jár, és ezután folyósítja az OEP a táppénz összegét, ami függ a biztosításban eltöltött időtől, és így 60 - 70 százaléka lehet a munkabérnek.

A táppénzfolyósítás maximális időtartama is megváltozott, a súlyos betegek ma is egy évig vehetik igénybe. A passzív jogon járó (vagyis a biztosítási jogviszony megszűnése után fizethető) folyósítás ideje is csökkent az elmúlt években, idén áprilistól már csak 45 nap.

A méltányossági alapon igénybevehető táppénzes állomány idejét is 45 napra csökkentették. Ilyen alapon az kaphat táppénzt, akik erre nem lennének jogosultak, viszont feltétel, hogy korábban biztosítottnak kellett lenni. Ez az összeg is függ a biztosításban töltött időtartamtól, a családi állapottól, a család jövedelemi viszonyaitól.

A betegek jogainak megőrzése érdekében a folyósító intézeteknek kötelességük a folyósítás megszűnése előtt értesíteni a beteget kezelő orvost, hogy minél hamarabb tájékoztatni lehessen a beteget a kifizetés megszűnéséről.

2004 októberétől viszont már alkalmazzák azt a szabályozást, miszerint meg van határozva az egyes betegségekre adható táppénzes napok száma. Ennek hatására észrevehetően lecsökkent a hátfájás, a mozgásszervi megbetegedések, vagy a depresszió miatt igényelt táppénz, és a szakemberek azt remélik, hogy az emberek hozzászoknak ahhoz, hogy a táppénz nem addig jár, ameddig a beteg szeretné...