Zsebre megy: mennyit nyertél Te az uniós csatlakozással?

Az elmúlt 15 évben a Közös Piacnak köszönhetően az EU-n belül a lakosok jóléte a GDP 2,15 százalékával emelkedett. Ez csak 2006-ban összesen 240 milliárd eurót (61 056 milliárd forint) jelentett, vagyis 518 eurót (131,8 ezer forint) állampolgáronként.

A Közös Piac elvárásai, az új szervezetek létrehozása miatt 2,75 millió új munkahelyet hoztak létre az Európai Unión belül 1992 és 2006 között, ami főként a diplomásoknak biztosít munkalehetőséget, de számos országban a szakmunkásokból hiány van, meg is fizetik őket, így a környező országokból sokan járhatnak át dolgozni lényegesen magasabb fizetésért.

Az EU állampolgárok ma már útlevél nélkül, szabadon utazhatnak a határokon át. A belső határokon nincs ellenőrzés, ami megkönnyíti az utazást, és a vásárlást a szomszédos országokban. A vevőknek semmilyen korlátozáshoz nem kell alkalmazkodniuk, annyit, és azt vásárolhatnak a másik országban amit csak akarnak.

Sokkal több lehetőség tárult a fiatalok elé mind a tanulás, mind a munka szempontjából, eddig már több mint 15 millió EU állampolgár költözött másik EU országba, hogy ott dolgozzon, élje a nyugdíjas éveit, és emellett több mint 1,5 millió diák utazott másik tagországba tanulni az Erasmus keretein belül.

A Közös Piac létrejöttével sokkal nagyobb a választék az elérhető termékek és szolgáltatások körében, a megkérdezettek 73 százaléka gondolta úgy, hogy ma már számos olyan terméket kapnak meg amit korábban csak külföldön lehetett. Ráadásul az egységes előírások miatt a termékek biztonságosabbak, és környezetkímélőbbek lettek.

A nemzeti piacok nyitásával az árak is mozgásba lendültek. A verseny növekedésével a mindenhol elérhető szolgáltatások árai csökkenni kezdtek, mint például az internet, a légi közlekedés, vagy a telefonszolgáltatás.

Az uniós csatlakozással minden ország vállalta, hogy harmonizálja a jogrendszerét, ami azzal járt, hogy számos bonyolult, és érthetetlen nemzeti szabályozás helyébe uniós keretmegállapodás lépett, csökkentve a bürokráciát, és a jogi folyamatok átfutási idejét is. Könnyebbé vált a cégek alapítása, vagy vásárlása, és az alapítási költségek is jelentősen csökkentek, bár az adminisztráció idejének csökkenése még hagy némi kívánnivalót maga után.

A határok megnyitásával sokkal nagyobb potenciális piac áll a vállalkozások rendelkezésére, sokkal szélesebb vevőkört tudnak megcélozni bár ez egyben nagyobb versenyt is jelent, mivel a versenytársaknak is lehetőségük nyílik a vásárlók elcsábítására.

Az Európai Unión belüli kereskedelem 1992 óta 30 százalékkal emelkedett, ami annak is köszönhető, hogy a határokon levő bürokrácia teljesen eltűnt, gyakorlatilag eltüntetve a várakozási időt, és lényegesen lecsökkentve a költségeket. A határok megszűnésével ráadásul a vámkezelési dokumentumok is szükségtelenné váltak az EU-n belüli kereskedelemhez, ami a hivatalok idejét, és költségeit szintén csökkentette.

A nyílt és versenyképes piacnak köszönhetően viszont a közbeszerzési eljárások keretein belül sokkal olcsóbban lehet egyes szolgáltatásokat megszerezni, így a kormánynak, és az önkormányzatoknak több pénze marad például az oktatásra vagy az egészségügyre, amit sok országban ezekre a célokra is használnak fel...