Magyar milliárdosok toplistája - Csányi Sándor továbbra is vezet

Az idén a négy évvel ezelőtti 2,7 milliárddal forinttal már nem lehetett feliratkozni a leggazdagabb 100 magyar listájára, az alsó limit ugyanis az elmúlt években 3,7 milliárd forintra nőtt. A legjelentősebb változás azonban nem az utolsó helyekhez szükséges vagyon értékében tapasztalható, az a dobogós helyezésekben következett be. Míg 2002-ben "csupán" 40 milliárd forint is elegendő volt az arany éremhez, manapság ennek több, mint kétszeresére vagyis 90 milliárdos vagyonra kert szert tennie annak, aki a leggazdagabb magyar szeretne lenni.

Ezt a címet az idén is Csányi Sándor, az OTP Bank vezére nyerte el, akinek érdekeltségi köre a teljes magyar gazdaságot átszövi a mezőgazdaságtól a telekommunikációig. Az elmúlt évben az ingatlanpiaci befektetők jártak jobban, az ő vagyonuk lendületesen fejlődött, míg a mezőgazdaságban tevékenykedők megszenvedték az ágazatban uralkodó helyzetet. Mónos Péter tavalyi hatmilliárdos cégbirodalma a madárinfluenza következtében néhány hónap alatt dőlt össze. Bár a képlet azért nem ennyire egyértelmű, hiszen a Hungerit és a Kaiser élelmiszer-feldolgozó vállalatok is szépen teljesítenek.

Bár az első helyen szereplő üzletember személye nem okozott túlságosan nagy meglepetést, érdekesnek találhatjuk azonban, hogy az idei százas listáról lemaradtak az üzleti életből azóta a nagypolitikára váltó Gyurcsány Ferenc és Kóka János, rajtuk kívül a 2002-es listán szereplő 22 üzletember hiányzik az idén, többek között Máté László, Pintér Dezső és Rubik Ernő.

A Béres család 16 milliárdos, Szima Gábor, a DVSC elnök-tulajdonosa 8,4 milliárd forintnyi és Zwack Péter 9,4 milliárdos vagyonával azonban még mindig szép helyezést birtokolnak 100-ak között.

A magyar Top listán tucatnyi új is nevet találhatunk. Darvas Ferenc például, aki Bojár Gáborhoz hasonlóan a magyar tudás értékének lelkes hívője, az egyik saját maga menedszelte vállalatának eladásával, amely amerikai szakmai befektetők kezébe jutott, 10 millió dollárt keresett.

Az újonnan érkezettek közül azonban sokan nem a fővárosból irányítják "birodalmukat", amely arra ösztönözte a lista készítőit, hogy azt régiós bontásban (Nyugat- Kelet- és Dél-Közép-Magyarország) is elkészítse. Ezekre olyan a százas listára fel nem kerülő üzletemberek szerepelnek, akik az ország egy részén jelentős piaci súllyal rendelkeznek. További újdonságot jelentenek a szakmai listák, a kereskedelmet, mezőgazdaságot, ingatlanbefektetést és az ipart külön vizsgáló listák célja, hogy még jobban árnyalják képet.

Az idén sem maradtak el azonban a tiltakozás: több listán szereplő sérelmezte, hogy a vagyonukról elállítottak nem tükrözik a valóságos helyzetet, hiszen annak nagy része termelő eszközökben és ingatlanokban van, illetve a készítők nem vették figyelembe azt sem, hogy mekkora hitel terheli ezeket a javakat. Véleményük szerint az összehasonlítás igazságtalan és a valóságban ők sem rendelkeznek nagyobb értékekkel, mint egy átlagos magyar állampolgár.