Több mint 1 millió magyar hitelét mondhatják fel: rezeg a léc, kilakoltatás várhat rájuk

December végén 1,426 millió volt a mulasztásos hitelszerződések száma a 7,469 millióból a Központi Hitelinformációs Rendszert üzemeltető BISZ szerint. Ezek azok az esetek, amikor a hitelfelvevő már egy jó ideje nem fizeti a felvett hitel törlesztőrészletét, és elvágja magát attól, hogy további kölcsönöket vehessen fel. Ha később sem sikerül dűlőre jutni a bankkal, még komolyabb következményei lehetnek a nemfizetésnek.

De ne rohanjunk ennyire előre, hiszen a problémák nem egyből a KHR-nél kezdődnek. Az alábbiakban áttekintjük, milyen folyamat zajlik le akkor, ha nem tudjuk vagy nem áll szándékunkban tovább fizetni a felvett hitel fennmaradó törlesztőrészleteit. Vajon ki lehet lábalni a spirálból, ha egyszer bekerülünk? Mutatjuk, mikor milyen óvintézkedéseket érdemes tenni, hogy elkerüljük a katasztrófát: az évekig tartó pereskedést, a fizetésünk befagyasztását, ingatlanunk, ingóságaink elvesztését.

Az egész már az elején eldőlhet

Bármikor adódhat - főleg hosszú távú hitelszerződések esetén - olyan élethelyzet, amikor nem megy zökkenőmentesen a hitel visszafizetése. Egy elvesztett munkahely, hirtelen jött betegség bizony komoly következményekkel járhat, szélsőséges esetben az ingatlan elvesztésével is. Éppen ezért érdemes résen lenni már akkor, amikor az adott kölcsönt fel akarjuk venni.

Ha arra számítunk, hogy egészségünk megromolhat vagy bizonytalan a munkahelyünk, kössünk úgynevezett hitelfedezeti biztosítást a kölcsön mellé - hívta fel a figyelmet lapunk megkereséére a Bank360. Egy ilyen biztosításnak ugyan van egy havi díja, azonban megvéd a fenti esetekben, és a biztosító átvállalja a törlesztést a szerződésben meghatározott időtartamra. De mi történik, ha ez a biztosítás hiányzik, viszont a fizetés kezd elmaradozni?

Az első szakasz: behajtás

Ebben a szakaszban a késedelmünk még nem haladta meg a 90 napot. Ekkor a bank különböző ügyfélkapcsolati módokon próbál kommunikálni velünk. Ilyen a levél, SMS vagy a telefonos megkeresés. Egyes pénzintézetek már ebben a szakaszban bevonnak egy követeléskezelőt, amelynek emberei akár személyesen is felkereshetnek minket.

Ilyenkor mindenképpen jelezzünk a banknak, hogy probléma van. Fontos, hogy a pénzintézet lássa a fizetési és együttműködési szándékot. Mondjuk el, hogy mi az oka a késedelemnek és mekkora összeg fizetését tudnánk vállalni. Csak ekkor születhet olyan megoldás, amely mindkét fél számára megfelelő módon rendezi a helyzetet.

- szögezte le a Pénzcentrumnak Veres Patrik, a Bank360 szakértője.

A második szakasz: követeléskezelés

Ahogy egyre hosszabb idő telik el és gyűlik össze nagyobb elmaradás, úgy kerülünk egyre nagyobb csávába. Ha nem sikerült zöld ágra vergődni a bankkal, a kommunikáció nem vezetett sikerre 90 nap után sem, a bank követeléskezelőhöz fordulhat, mi pedig ezzel egy időben felkerülhetünk a Központi Hitelinformációs Rendszer negatív adóslistájára.

Ez abban az esetben történik meg, ha a késedelmünk folyamatosan fennáll több mint 90 napja, a késedelmes összeg pedig meghaladja az érvényes legkisebb összegű minimálbért. Fontos, hogy csak a két feltétel egyidejű teljesülése esetén kerülünk fel a listára, viszont a következményei igen súlyosak: hosszú évekig nem vehetünk fel újabb hitelt, és ha később kapunk is, csak nagyon rossz feltételek mellett (kisebb összeget nagyon drágán) juthatunk kölcsönhöz.

Fontos az is, hogy még ebben a szakaszban sem kell, hogy a végletekig elmérgesedjen a helyzet. Van lehetőség a helyzet alternatív rendezésére, és megegyezhetünk a bankkal különböző megoldásokban, amelyek megkönnyítik a fizetést. Ilyen például a fedezetként felajánlott ingatlan önálló eladása és a tartozás kifizetése, de át is strukturálhatjuk meglévő szerződésünket, vagy kérhetünk további türelmi időt is.

A bank ugyanakkor ebben a szakaszban már átadja a követeléskezelőnek az adóssággal kapcsolatos információkat, ám érdemes az ügy minden szereplőjével szemben nyitottnak és kompromisszumkésznek maradni.

A harmadik szakasz: fizetési meghagyás

Ha semmilyen módon nem sikerül rendezni a problémát, a bank fizetési meghagyásos eljárást kezdeményez és fizetésre szólítanak fel több levélben is. Sajnos az esetek többségében ekkora már elvágtuk magunkat az áthidaló megoldásoktól és csak a tartozás visszafizetése jelenthet megoldást. Ha idáig eszkalálódik a probléma, van lehetőségünk ellentmondással élni a meghagyásban illetékes közjegyzőnél. Ekkor viszont az ügy vitatottsága miatt per indul, amelynek elvesztése esetén nem csak a tartozásunkat, de a perköltséget is ki kell fizetnünk majd.

A negyedik szakasz: végrehajtó

Amennyiben a fenti eset bekövetkezik és jogerős ítélet születik a bank javára, de továbbra sem fizetünk semmit, a bank felmondja a hitelszerződést és követelését értékesíti, azaz eladja egy végrehajtónak. Miután erről minket is értesített a pénzintézet, megkezdődik a végrehajtás, amely kiterjed vagyonra, jövedelemre, az összes ingóságunkra és az ingatlanra is.

Természetesen az eközben felmerülő díjak, mint a végrehajtási illeték megfizetése is minket, adósokat terhel, ami a fennálló tartozás 10-20 százaléka is lehet, hiszen gyakorlatilag ismét kifizetjük a hitelfelvételnél is szükséges dokumentumok költségeit: értékbecslés, közokiratba foglalás, ügyvédek díja és más eljárási költségek kerülnek felszámolásra.

A bankoknak sem érdeke

- hívta fel a figyelmet Veres Patrik. A szakértő szerint éppen ezért érdemes keresni a kompromisszumot a bankkal, ehhez pedig több eszköz is van. A pénzügyi szakportál szerint a legtöbb bank

• szüneteltetheti a tőkefizetést: ekkor csak a kamatot és az esetleges kezelési költségeket kell megfizetni, de ez megnöveli a törlesztési időt
  

• kedvezményt adhat a törlesztőrészletre: a törlesztőrészlet egy részét elengedheti a bank

• növelheti a futamidőt: ha kisebb összeget tudnánk fizetni, csökkenti a bank a törlesztőrészletet, de növekszik a futamidő. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy többet kell visszafizetnünk, hiszen a bank tovább szedi a kamatot.

Persze, ha a későbbiekben rendeződik a helyzetünk, érdemes akár előtörleszteni is a hitelből, vagy kiváltani egy biztonságosabb kölcsönnel. Egyes bankoknál mindössze egy szerződésmódosítás is elég, hogy fixáljuk a törlesztőrészletet és kiszámíthatóbb kölcsönre váltsunk.

Természetesen állami megoldások is vannak, ha rosszra fordulna a sorsunk. Devizahitelek esetén ilyen lépés volt a hitelek forintosítása és az árfolyamrögzítés, a nehezebb helyzetekben pedig a Nemzeti Eszközkezelő Társaság tudott segíteni úgy, hogy megvásárolta az ingatlant, amelyet aztán bérelhettünk, most pedig a visszavásárlás részletei is kiderültek.

Általános tanács, hogy mindig kommunikáljunk a bank felé és próbáljunk meg valamilyen közös megoldást találni. Minden félnek az az érdeke, hogy hitelt zökkenőmentesen fizessük vissza. Ha tehetjük, a KHR-t mindenképp kerüljük el, és próbáljuk meg a nehéz időszakokra felkészülni - főleg egy hosszú távú hitelszerződés esetén - egy több hónapra elegendő vésztartalékkal.