Súlyos ezreket költöttek a magyar szülők a pandémia alatt erre: jó részük hitelből

Hirtelen kellett digitális alapokra helyezni az oktatást hazánkban a koronavírus-járvány miatt, ami nem csupán az általános alkalmazkodóképességet tette próbára az érintetteknél, hanem a digitális eszközök és megoldások használatában való jártasságukat is. A Budapest Bank a legfrissebb reprezentatív kutatásában nem csak az elmúlt hónapok tapasztalatairól kérdezte a magyar szülőket, hanem a digitális oktatás során használt programokról és eszközökről, a technikai feltételek megteremtéséről, valamint az elektronikus fizetési megoldások használatáról is.

Az új helyzetben a kapcsolattartáshoz több különböző csatornát használtak a tanárok és diákok: egymással elsősorban a Facebook Messenger (54%), a Kréta (54%), e-mail (54%), valamint Facebook csoportok segítségével tartották a kapcsolatot. A járványhelyzet idején amúgy világszerte kiugróan népszerű Zoomot ebben az esetben csak a megkérdezettek 28 százaléka említette. A digitális kapcsolattartás úgy tűnik, sok esetben bevált, a szülők 43 százaléka ugyanis úgy véli, hogy a legtöbb csatornát a jövőben is használni fogják az oktatásban, 44 százalék pedig arra számít, hogy legalább egy-kettő továbbra is megmarad majd. A kapcsolattartásra használt appokon túl a válaszok alapján jellemzően két-három további alkalmazást kellett letölteniük a gyerekeknek, amelyek valamilyen módon segítették őket a tanulásban és a házi feladatok beadásában, elvégzésében. 

Hirtelen pénzre van szükséged? 2020. július 1-től év végéig 5,75% a személyi kölcsönök maximális THM-je, jövőre viszont már piaci kamatokkal számolnak a bankok. A Pénzcentrum Személyi kölcsön kalkulátora megmutatja, hogy mennyi lesz a törlesztőrészlet a kedvezményes THM időszakban és utána - így teljes képet látsz arról, hogy mennyit kell összesen visszafizetned. KATT!

A gyermekek 51 százaléka laptopot, 25 százaléka asztali számítógépet, 14 százaléka mobilt, közel 10 százaléka pedig tabletet használt elsődlegesen a tanuláshoz. A másodlagos eszköz egyértelműen a mobiltelefon volt (64%), ennek egyik oka, hogy a kapcsolattartáshoz használt alkalmazások ezen is egyszerűen kezelhetők voltak. 

A válaszadók 61 százalékának különböző kiegészítő eszközöket is be kellett szereznie: 16 százalék fej- vagy fülhallgatót, 12 százalék egeret, 11 százalék webkamerát, 8-8 százalék pedig mikrofont vagy nyomtatót vásárolt. Bár tavasszal jelentősen megnőtt az igény a számítástechnikai eszközök és kiegészítők iránt, azonban a válaszadók 63 százaléka úgy tapasztalta, hogy a korábbinál egyáltalán nem volt nehezebb beszerezni őket. 

Új számítástechnikai eszközökre átlagosan 125 ezer, új kiegészítőkre pedig 32 ezer forintot költöttek a megkérdezettek. A termékekért a legtöbben készpénzzel fizettek az üzletben, de szintén sokan választották az átutalást, futárnál készpénzzel történő fizetést, valamint az online bankkártyás fizetést. Áruhitelt a megkérdezettek 2 százaléka üzletben, kicsit több, mint 1 százaléka pedig online igényelt. 

 - mondta Somogyi Péter, a Budapest Bank lakossági üzletágvezetője. "Ez idő alatt valóban többen fizettek ilyen módokon, ez mind a banki adatokból, mind a kutatásunk eredményéből látszik: a megkérdezettek közel 47 százaléka mondta, hogy többet használták bankkártyájukat. Mi több, 45 százalékuk úgy véli, hogy a járványhelyzet után is a mostanihoz hasonló gyakorisággal fogják használni az elektronikus fizetési megoldásokat."