Itt vannak a magyar szakértők javaslatai a válság ellen: helikopterről kéne szórni a pénzt, már csak ez segíthet?

Bár a magyar kormány már számos válságkezelő intézkedést jelentett be a koronavírus-járvány miatt, az eddig bejelentett lépések legfeljebb arra jók, hogy ne dőljön be a gazdaság azonnal - írja a G7. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn azt mondta, április 6-én vagy 7-én áll a gazdaság újraindítását célzó akciótervvel a nyilvánosság elé, ennek a részletei azonban egyelőre még nem ismertek. A kormány előtt álló lehetőségekről ugyanakkor érdekes vita kezdődött az utóbbi napokban.

A járvánnyal kapcsolatos gazdasági intézkedések eddig három csoportra oszthatóak: direkt költségvetési kiadásokra, adó- és hitelfizetési halasztásokra, és a cégek likviditását garantálni hivatott intézkedésekre. A magyar intézkedések főleg a második csoportba tartoznak, de nemzetközi összehasonításban még a saját kategóriájukban is mérsékeltnek számítanak. Hétfőn a készülő gazdasági csomagról szóló videókonferencián elhangzott, hogy

A miniszterelnök szerint az a cél, hogy ezeket az eszközöket felhasználva a legnagyobb lökést adják a magyar gazdaságnak, megőrizzék a munkahelyeket és újraindítsák a növekedést. Mindez arra utal, hogy a kormánynak szándékában áll olyan határozottabb költségvetési intézkedések végrehajtása, amelyeket a gazdasági szakértők, elemzők és az ellenzéki pártok is hiányoltak eddig. Mik lehetnek az opciók?

Az irányokat viszonylag jól mutatja be az a kormánynak szóló nyílt levél, amit több mint 200 magyar közgazdász írt alá. Ebben négy pontban szedték össze, hogy milyen területeken lenne szükség további intézkedésekre: 1) az egészségügy rendszer megtámogatása, megfelelő eszközök, védőfelszerelések és tesztek beszerzése, ami akár több hónappal is megrövidítheti a gazdasági leállást. 2) A vállalatok segítése a bérköltségek egy részének átvállalásával, hogy a munkahelyek megmaradjanak, kisebb legyen a visszaesés, ezáltal könnyebb legyen a gazdaság újraindítása. 3) Közvetlen pénz juttatása a nehéz helyzetbe kerülő embereknek, a munkanélküli ellátás kiterjesztése. Ha szükséges, az adók, lakbér és hiteltörlesztése fizetésének elhalasztása. 4) A pénzpiacok működésének garantálása, hogy tovább tudják hitelezni a cégeket.

Surányi György, korábbi MNB-elnök a válságkezelés lehetséges irányairól szóló írásában amellett érvel, hogy az álláskeresési járadék mai rendszere nem alkalmas a koronavírus-járvány okozta helyzet kezelésére, ezért három hónapig, havonta és fejenként minden munkáját elvesztőnek 100 ezer forintot, az eltartott gyerekek után 50 ezer forintot kellene adni a költségvetésből.

Bihari Péter a Magyar Nemzet Bank monetáris tanácsának volt tagja ennél is tovább menve amellett érvelt, hogy helikopterről kellene szórni a pénzt, azaz ezt a juttatást nem csak a munkanélküliekre, hanem mindenkire, tehát a foglalkoztatottakra is ki kellene terjeszteni. Bihari szerint ennek a legnagyobb előnye az intézkedés gyorsasága lenne.

A jegybank közgazdászai ehelyett a bérgarancia bevezetését javasolják, tehát azt, hogy az állam fizesse ki a csökkentett munkaidőben vagy kényszerszabadságon lévő foglalkoztatottak bérének egy részét. Palotai és Virág szerint a bérgaranciát érdemes lehet bevezetni a katás körbe tartozó egyéni vállalkozók körében is.