Új fizetési mód tarolhat Magyarországon: egyre többen esküsznek rá, de van egy drága buktató

A BNPL-megoldások (Buy Now, Pay Later – vásárolj most, fizess később) terjedése kapcsán korábban már beszámoltunk róla, hogy a globális fintech óriás, a Klarna is belépett a magyar piacra, és egyre több webáruházban válik elérhetővé kamatmentes részletfizetési lehetősége. Ebben a cikkben pedig arról írtunk, hogy a kelet-közép-európai régió vállalati BNPL-piacán egy magyar szereplő, a PastPay emelkedett ki vezető pozícióba, jelentős befektetői támogatással a háta mögött.

Mostanra pedig egyértelműen kijelenthetjük: az utóbbi évek egyik leglátványosabb pénzügyi trendje a „Buy Now, Pay Later” – azaz „Vásárolj most, fizess később” – típusú vásárlási konstrukciók térnyerése - írja az Economist. Míg korábban főleg televíziók, bútorok vagy autók esetében találkozhattunk részletfizetési lehetőségekkel, ma már egészen más világban élünk: egyes helyeken fesztiváljegyek, botox-kezelések, vagy akár egy gyors ebéd is vásárolható BNPL-hitelezéssel.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyre több magyarnak van ilyen csodaszámlája: szép pénzt fizetnek most a bankok a csatlakozóknak

Miközben a magyar lakosság egy része még mindig készpénzben tartja megtakarítását, a bankok már gőzerővel készítik fel a jövő generációját a digitális pénzkezelésre.

Sokan gúnyosan tekintenek ezekre az új lehetőségekre, mások veszélyes és túlságosan laza hitelezési gyakorlatot látnak mögöttük. Egyvalami viszont biztos: a BNPL nem csak megérkezett, de máris átalakította a globális pénzügyi tájat.

A BNPL ötlete egyáltalán nem új keletű. Már 1856-ban is használták ezt a modellt: Isaac Singer és Edward Clark például így árulták varrógépeiket az amerikai háztartásoknak. A mai szolgáltatók – mint a svéd Klarna vagy az amerikai Affirm – hasonló módon működnek: ha egy vásárló például 100 dollár értékben vásárol valamit, a BNPL-szolgáltató azonnal kifizeti az összeget az eladónak, bizonyos jutalékért cserébe, majd a vásárló négy részletben fizeti vissza a pénzt, általában hat héten belül, kamatmentesen.

Ez az egyszerű, átlátható modell különösen vonzó a fiatal generációk számára, akik körében jóval nagyobb az ilyen típusú szolgáltatások használati aránya: a Bank of America adatai szerint az 1965 előtt született ügyfelek kevesebb mint 2 százaléka rendelkezik BNPL-tartozással, míg a millenniumi és Z generációs ügyfelek körében ez az arány eléri a 10 százalékot. És ez még csak a kezdet. Világszinten a BNPL-tranzakciók értéke már elérte a 342 milliárd dollárt évente, míg egy évtizeddel korábban ez az összeg alig haladta meg a 2 milliárdot.

Az új pénzügyi forma gyorsan kiterjeszti befolyását az online vásárlás világán túlra is. Az Affirm például már elindította saját betéti kártyáját, amellyel bolti fizetés során is igénybe vehető a részletfizetés – ezzel a BNPL belépett a való világba. Klarna pedig már 2017 óta hivatalosan is bankként működik Európában, és célja, hogy mesterséges intelligenciával működő személyes pénzügyi asszisztenssé váljon.

Mindezt jól mutatja az is, hogy a BNPL szolgáltatások már az Apple és a Google digitális pénztárcáiba is beépültek. Ezzel párhuzamosan a klasszikus pénzügyi szereplők – például a PayPal vagy több nagybank – is elindították saját BNPL-megoldásaikat, hogy ne maradjanak le az új vásárlói szokásokról. A PayPal például 2020 óta nyújt ilyen szolgáltatást, és 2024-ben már 33 milliárd dollárnyi tranzakciót bonyolított ezen keresztül – évente 20 százalékos növekedéssel.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg magyar menekíti ilyen bankszámlára a spórolt pénzét: tudhatnak valamit, amit más nem?

Összegyűjtöttük a hét legolvasottabb, legfontosabb és legérdekesebb cikkeit a Pénzcentrumról, hogy egy helyen megtaláld mindazt, amiről a legtöbben beszéltek.

A vásárlói piac mellett egyre nagyobb hangsúly helyeződik az üzleti szektorra is. A cégek közötti hitelezés, az úgynevezett trade credit, ma egy óriási, ugyanakkor rendkívül elmaradott szegmens: az amerikai vállalatok például összesen 4,9 billió dolláros tartozást tartanak nyilván egymás felé termékbeszállítási hitelek formájában – ez az összeg négyszerese az amerikai lakossági hitelkártya-adósságnak. A piac emiatt különösen vonzó célpont a BNPL-szolgáltatók számára. A Billie és a Hokodo nevű startupok például már most azzal kísérleteznek, hogy a kisvállalkozások is hozzáférjenek a könnyen és gyorsan folyósítható részletfizetési konstrukciókhoz. Tapasztalataik szerint az ilyen lehetőségekkel élő cégek átlagosan 40 százalékkal növelik a megrendeléseik értékét.

A gyors növekedés és piaci terjeszkedés mögött azonban ott húzódik egy másik, kevésbé látható réteg is: a BNPL-hitelek másodlagos piaca. Az, hogy valaki részletre ebédel, elsőre nevetségesnek tűnhet – de a mögöttes adósságcsomagokból születő értékpapírok a világ legnagyobb befektetési alapjainak figyelmét is felkeltették. Az ilyen BNPL-portfóliók gyorsan lejáró, kisösszegű, jól kezelhető adósságokat tartalmaznak, ezért vonzók az eszközalapú befektetők számára. Nem véletlen, hogy 2023-ban a KKR például 44 milliárd dollár értékben vásárolt BNPL-követelést a PayPaltól, a Klarna brit hitelportfólióját pedig az Elliott Advisors szerezte meg 39 milliárd dollárért.

Természetesen nem mindenki osztozik a lelkesedésben. Kritikusok szerint a BNPL könnyen veszélyes spirált indíthat el a túlköltekezés felé sodródó, alacsonyabb jövedelmű vásárlók körében. A Klarna például 2024 első negyedévében 17 százalékos növekedést regisztrált a hitelezési veszteségeiben. A Federal Reserve kutatása szerint a késedelmes fizetések aránya 2021 és 2024 között 15 százalékról 24 százalékra nőtt a BNPL-felhasználók körében.

Ugyanakkor a teljes kép árnyaltabb. A BNPL-hitelek bedőlési aránya továbbra is alacsonyabb, mint a hitelkártyás tartozásoké: 2019 és 2022 között körülbelül 2 százalék volt, míg a hitelkártyás ügyfeleknél ez 10 százalékot is elérhet. Ráadásul a hiteltörténeti adatok – például az amerikai FICO vagy a skandináv bankok tapasztalatai – azt mutatják, hogy a BNPL használata, ha rendszeres és fegyelmezett, akár javíthatja is a hitelképességet. A FICO és az Affirm közös kutatása szerint a gyakori BNPL-használóknak gyakran magasabb hitelpontszámuk van, mint azt korábbi adataik alapján várni lehetett volna.

A végső próba persze csak egy komoly gazdasági visszaesés során jön el: vajon akkor is stabil marad-e ez az új pénzügyi modell? Egyelőre úgy tűnik, hogy a BNPL nem csupán múló divat, hanem egy új, a digitális korszakhoz illeszkedő hitelezési forma. Fiatal felhasználói bázisa, gyors alkalmazkodása az e-kereskedelemhez és az offline világhoz, valamint az intézményi befektetők érdeklődése mind azt jelzik, hogy a BNPL nem a pénzügyi kalandorok játékszere, hanem az új pénzügyi infrastruktúra része.

Vagyis ha legközelebb valaki részletre veszi a burritóját, talán nem is a fogyasztói túlkapás, hanem a jövő pénzügyi modellje mellett teszi le a voksát.

BNPL Magyarországon: fizetés nélküli távozás, új köntösben

Egy friss kutatás szerint a "vásárolj most, fizess később" típusú fizetési lehetőség, vagyis a BNPL-szolgáltatás hazai térnyerése egyre látványosabb, különösen az online vásárlások terén. Bár elsőre a klasszikus áruhitelekre emlékeztethet, a BNPL konstrukciók működése és felhasználási módja több lényeges ponton eltér azoktól – egyszerűbb, gyorsabb, és jellemzően kamatmentes megoldást kínál a vásárlóknak.

A BNPL lényege, hogy a vásárló a termék vagy szolgáltatás átvételekor nem fizet, hanem halasztott időpontban egyenlíti ki a vételárat – akár egy összegben, akár részletekben. A konstrukcióval 2023 októbere óta már körülbelül tízezer vásárló találkozott Magyarországon online vásárlás során, és a kutatás szerint azok a webáruházak, ahol az átlagos kosárérték meghaladja a százezer forintot, jelentős – kétszámjegyű – forgalomnövekedést tapasztaltak az új fizetési lehetőség bevezetése után. Még az ennél alacsonyabb értékű vásárlások esetében is érzékelhető volt a pozitív hatás, különösen azoknál a fogyasztóknál, akik nem kívánják végigjárni a hagyományos hiteligénylési procedúrát.

A magyar BNPL-felhasználók profilja meglepő módon eltér a nemzetközi trendektől. Míg külföldön, különösen a tengerentúlon, elsősorban a fiatal, hitelmúlttal még nem rendelkező 18–25 éves korosztály használja ezt a fizetési módot, itthon inkább a tehetősebb, idősebb vásárlók élnek vele. A hazai felhasználók átlagéletkora 41 év, és jövedelmük mintegy 30 százalékkal magasabb, mint azoké, akik klasszikus áruhitelt vesznek igénybe. Ez azt mutatja, hogy Magyarországon a BNPL jelenleg elsősorban kényelmi szolgáltatásként funkcionál, nem pedig finanszírozási kényszermegoldásként.

A BNPL elterjedését az is segíti, hogy az igénylés folyamata jelentősen leegyszerűsödött az áruhiteles megoldásokhoz képest. Az eljárás automatikus és valós idejű hitelbírálaton alapul, személyes azonosítás nélkül, így percek alatt végig vihető. Ezzel szemben a hagyományos áruhitelhez még mindig szükség van manuális adatrögzítésre, videós vagy telefonos azonosításra, valamint külön előbírálati folyamatra – ez időigényesebb és kevésbé felhasználóbarát. A BNPL emellett többnyire kamatmentes konstrukciót kínál, bár a késedelmi díjak szolgáltatónként eltérhetnek, és ezekre nem minden vásárló figyel megfelelően.

A BNPL-szolgáltatások gyors elérhetősége azonban komoly kockázatokat is hordoz. A szakértők szerint éppen a könnyű igénybevétel miatt nőhet a túlköltekezés és az impulzusvásárlások aránya. A szerződési feltételek figyelmen kívül hagyása késedelmi díjakhoz, adott esetben kamatokhoz vezethet, és mivel a BNPL-szolgáltatókra nem vonatkoznak a pénzügyi szektorban megszokott reklámszabályozások, a vásárlók akár agresszív marketinggel is találkozhatnak. Ezen felül a klasszikus hitelbírálat hiánya és az esetleges kiberbiztonsági kockázatok is növelik a sérülékenységet.

A Magyar Nemzeti Bank jelenlegi álláspontja szerint a BNPL nem minősül pénzkölcsönnek, azonban figyelemmel kíséri a piac alakulását. Amennyiben a konstrukciók elterjedése és sajátosságai indokolttá teszik, a jegybank akár jogszabályi szigorítást is kezdeményezhet a nagy tömegeket vonzó, de sok esetben még gyenge fogyasztóvédelmi háttérrel rendelkező szolgáltatások szabályozása érdekében.

Bár a BNPL nem való mindenkinek, és érdemes körültekintően kezelni, megfelelő tudatossággal a vásárlók számára valós alternatívát kínálhat – különösen nagyobb értékű termékek, szolgáltatások, például utazások vagy magánegészségügyi ellátás esetében. Eközben az eladók számára gyorsabb kifizetést biztosít, hiszen a vásárló későbbi fizetése ellenére a kereskedő a vételárat azonnal megkapja, a nemfizetés kockázatát pedig maga a BNPL-szolgáltató viseli.

A konstrukció hazai jövője tehát nagyban függ attól, hogy a fogyasztók mennyire tudják felelősen használni ezt az új típusú pénzügyi megoldást, illetve attól, hogy a szabályozás miként követi le a digitális pénzügyi innovációk gyors terjedését.