Riadót fújt az MNB: kiderült, ez most a legnagyobb veszély a hazai bankrendszerben

A bankrendszert 2025 első felében bőséges likviditás, erős tőkehelyzet és magas jövedelmezőség jellemezte - ismertette Banai Ádám, az MNB monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és jegybanki eszköztárért felelős ügyvezető igazgatója. A hitelkockázatok mérsékelt szinten maradtak, a nemteljesítő hitelek aránya historikusan alacsony.

A jegybank stressztesztjei szerint a bankok likviditási és szolvencia szempontból is ellenállóak különböző sokkhatásokkal szemben. A 2008-as válsághoz képest a bankrendszer sokkal kedvezőbb helyzetben van, viszont a lakáspiaci túlértékeltség nagyobb kockázatot jelent.

A lakossági hitelállomány 11,7 százalékkal bővült éves alapon júniusban, míg a lakásárak 17,9 százalékkal emelkedtek. Az Otthon Start hitelprogram jelentősen növeli a lakáspiaci keresletet - október 31-ig 203 milliárd forintnyi hitelszerződést regisztrált az MNB, ami 5900 szerződést jelent 34,4 millió forintos átlagos hitelösszeggel.

A jegybank 2026 végéig mintegy 1900 milliárd forint folyósításra számít a programban, ebből 1045 milliárd lehet addicionális volumen a lakáshitelezésben. A felerősödött kereslet 15 százalékpontos addicionális lakásáremelkedést okozhat 2026 végéig, ha nincs jelentős kínálatbővülés.

A bankok jövedelmezőségében fontos szerepet játszanak az állami kamattámogatások, amelyek összege 2025-ben várhatóan 562 milliárd forint lesz, 24 milliárd forinttal több 2024-hez képest. Érdekesség, hogy a központi kormányzattól kapott nettó kamatbevétel már meghaladja a jegybanktól származó kamatjövedelmet.

A bankrendszer sajáttőkearányos nyeresége 2025 harmadik negyedévében 18% körül alakult. Az MNB várakozása szerint a megemelt extraprofitadó ellenére sem romlik drasztikusan a szektor megtérülése.

A személyi kölcsönök piacán jelentős élénkülés tapasztalható, amelyben kiemelt szerepe van a hitelkiváltásoknak és ráfolyósításoknak. 2025 első felében az új kibocsátás felét ezek tették ki, miközben a teljesen online nyújtott személyi hitelek aránya 45 százalékra emelkedett a korábbi 25 százalékról.

A vállalati hitelállomány növekedési üteme alacsony, de pozitív, az EU átlagát kissé meghaladja, azonban jelentősen elmarad a régiós országok 8,2 százalékos átlagától. A támogatott hitelek aránya 2025 második és harmadik negyedévében emelkedett, és előretekintve tovább nőhet a Széchenyi Kártyaprogram kamatlábának 3 százalékra csökkentése miatt.

Az MNB felmérése szerint a vállalatok termelését leginkább a kereslet hiánya és a magas inflációs időszak elhúzódó hatása akadályozza, a finanszírozási nehézségek csak a hatodik helyen szerepelnek a problémák rangsorában. A jegybank 7-33 ezer olyan vállalkozást azonosított, amely nem aktív a hitelpiacon, de pénzügyi mutatóiban hasonlít a hitellel rendelkező vállalatokhoz.