Már asztalon a terv Brüsszelben: hatalmas mennyiségű uniós pénz érkezhet Magyarországra

A szerdán bemutatott 2028-2034-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési tervezet példátlan ellenállást váltott ki. Egy bizottsági tisztviselő a Portfolio-nak úgy fogalmazott: "Tulajdonképpen csak az nem gyűlölködik a tervezet miatt, aki nem olvasta." Bár a hétéves költségvetések első változatait általában bírálják a tagállamok, most lényegében minden érintett fél elutasítja az Ursula von der Leyen elnök által bemutatott javaslatot.

A tervezet legradikálisabb eleme, hogy bedarálná a felzárkóztatási forrásokat és a közös agrárpolitika támogatásait, hogy egy darab Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervbe vonja össze minden tagállam esetében. A Bizottság szerint ez rugalmasabb, kevésbé uniformizált, a tagállamoknak nagyobb mozgásteret adó, a válságokra jobban reagáló rendszert eredményezne.

A kohéziós források esetében a Bizottság továbbra is kulcsfontosságú eszközként tekint a regionális és helyi különbségek csökkentésére, különösen a kevésbé fejlett régiók támogatására. Újdonság azonban, hogy a beruházások szorosabban összekapcsolódnának a tagállami reformokkal és a strukturális változásokkal, lényegében az eddigi jogállamisági elvárásokat szigorítanák tovább.

A közös agrárpolitika (KAP) esetében is jelentős átalakítás várható. Az új szabályozás a fenntarthatóságra és versenyképességre helyezné a hangsúlyt, kiemelt prioritásként kezelve a fiatal gazdák támogatását és a generációváltás elősegítését. Új elemként jelenne meg a "farm stewardship" rendszer, amely minimális környezeti és társadalmi feltételekhez kötné az agrártámogatások kifizetését.

A finanszírozás tekintetében a Bizottság a 2000 milliárd eurós teljes büdzséből csak 300 milliárd eurót szán dedikáltan az agrártámogatásokra, ami nominális csökkenés a mostani 386 milliárd euróhoz képest. A Bizottság érvelése szerint azonban a klímavédelmi alapból és az új összevont tagállami borítékokból akár több pénz is juthat a mezőgazdaságra.

Magyarország számára a tervezet összesen 37,7 milliárd eurós támogatást irányoz elő a nemzeti és regionális partnerségi tervekre. Ebből 35 milliárd euró általános célú allokáció, 0,5 milliárd euró a migrációkezelésre és határbiztonságra, valamint 2,2 milliárd euró a szociális klímaalapból származna. Ez nagyobb összeg, mint a mostani ciklus 21,7 milliárd eurós felzárkóztatási kerete, de ha a jelenlegi KAP 21 milliárd eurós forrását is figyelembe vesszük, akkor csökkenésnek is számolható.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök már jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a javaslatot, különösen a források feltételhez kötését. De hasonlóan ellenzi a terveket Friedrich Merz német kancellár, valamint Hollandia, Dánia és Lengyelország kormánya is.

A jelenlegi tervezetet iránymutatásként lehet csak kezelni, hiszen egyetlen tagállam vagy parlamenti frakció sem üdvözli a tervet. A várhatóan 2027 második felében elfogadott új közös költségvetés nagy valószínűséggel jelentősen különbözni fog a mostani javaslattól.