Tovább lökheti a hitelpiacot az Otthon Start-program: vajon ki jár jól ezzel?

A kormány múlt heti bejelentései alapján szeptembertől az első lakásukat vásárlók rendkívül kedvező, 3%-os kamatozású támogatott lakáshitelt igényelhetnek. A konstrukció legfontosabb paraméterei között szerepel, hogy a maximális hitelösszeg 50 millió forint, a futamidő legfeljebb 25 év lehet, és mindössze 10% önerőre van szükség. Az ingatlan négyzetméterára nem haladhatja meg az 1,5 millió forintot, a teljes vételár pedig a 100 millió forintot.

A hiteligényléshez 2 éves TB-jogviszony igazolása szükséges, és a kérelmezőnek nem lehet 50%-ot meghaladó tulajdonrésze lakóingatlanban. A program nem tartalmaz megkötést az épület területi elhelyezkedésére, energetikai állapotára, illetve nem követeli meg házasságkötés vagy gyermekvállalás igazolását sem.

A kedvezményes kamat és a piaci kamat közötti különbözetet az állam fizeti a bankok részére. A kormány közlése szerint a jelenlegi, körülbelül 6,5%-os piaci kamatszinthez képest egy 3%-os lakáshitel a maximális 25 éves futamidővel számolva 10 millió forintonként havi 20 ezer forint támogatást jelentene. A teljes futamidő alatt ez 10 millió forintonként 6 millió forint kamatkedvezményt eredményez, így az 50 millió forintos maximális hitelösszeg esetén akár 30 millió forint kamattámogatáshoz is hozzájuthatnak az adósok.

A bejelentett Otthon Start lakáshitel 3%-os kamata kevesebb mint fele a jelenlegi piaci szintnek. Az MNB adatai szerint májusban a lakosság által felvett lakáshitelek szerződéses összeggel súlyozott átlagos kamata 6,70% volt, míg a teljes hiteldíj mutató (THM) elérte a 7,18%-ot.

A lakossági hitelpiac már az új program bejelentése előtt is kiemelkedő teljesítményt mutatott. Májusban 148,6 milliárd forintot ért el a lakáscélú forinthitel-kihelyezés volumene, ami az egy évvel korábbihoz képest 14,7%-os növekedést jelent. Az idei első öt hónapban összesen 666 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak a bankok, szemben a tavalyi azonos időszak 516 milliárd forintos értékével, ami 29%-os bővülést jelent.

Ezzel a lakáshitelpiac történelmi csúcsot ért el, korábban sosem volt még példa arra, hogy januártól májusig ekkora nominális összegben vegyenek fel lakáshiteleket a magyarok. A szerződések számában is jelentős növekedés tapasztalható: májusban 7598 lakáshitel-szerződést kötöttek, ami 10% feletti emelkedés az áprilisi 6889-hez képest. Az idei évben folyósított lakáshitelek száma már megközelíti a 34 ezret.

A májusi adatok alapján a felvett forintos lakáshitelek átlagos összege meghaladja a 19,5 millió forintot, míg a kintlévő lakáshitelek tőketartozása újabb csúcsot ért el, átlépve az 5981 milliárd forintot.

Az MNB májusi lakáspiaci jelentése rámutat, hogy a szintén 3%-os kamatozással elérhető CSOK Plusz hitel átlagosan magasabb összeggel kerül folyósításra, mint a piaci alapú lakáshitelek. Míg a piaci lakáshitelek átlagösszege új lakás esetén 27,1 millió, használt lakásnál 19,8 millió forint, addig a CSOK Plusznál ezek az értékek 31,0 millió, illetve 25,1 millió forintot tesznek ki. Ez logikus következménye annak, hogy azonos jövedelem mellett a támogatott kamat nagyobb hitelösszeget tesz elérhetővé.

Becsei András, az OTP vezérigazgató-helyettese korábban azt jelezte előre, hogy idén az 1600 milliárd forintot is elérheti az új kihelyezések volumene. A bankszakma képviselői között ugyanakkor megoszlanak a vélemények a lakáshitelezési ciklus jövőjét illetően: többségük (54%) úgy vélte, hogy a 2023-as mélypontról való felívelés idén véget érhet.

Az Otthon Start Program bevezetése azonban alapjaiban változtathatja meg ezt a képet. A 3%-os hitelhez való hozzáférés változatlan törlesztőrészlet mellett akár 42%-kal is megemelheti a jogosultak hitelkeresletét. Aki például piaci kamatozás mellett 30 millió forint lakáshitel törlesztőjét tudná kigazdálkodni, az a kedvezményes konstrukciónak köszönhetően azonos havi kötelezettségvállalással csaknem 43 millió forint lakáshitelhez juthat hozzá.

További keresletnövelő tényező lehet, hogy az Otthon Start Programban az elvárt önerő mértéke mindössze 10%, szemben a piaci hiteleknél alkalmazott legalább 20%-os tétellel. Ennek köszönhetően olyan vásárlók is beléphetnek a piacra, akiket eddig a megfelelő mennyiségű önerő hiánya tartott vissza első lakóingatlanjuk megszerzésétől.

Gulyás Gergely a Kormányinfón elmondta, hogy az idei évben az Otthon Start Programnak nem lesz érdemi költségvetési hatása, mivel a kormány és a bankok között várhatóan 12 hónapos elszámolással valósul meg a kamattámogatás. A miniszter szerint az igénylők számától függően 2027-től 2029-ig évi 50-150 milliárd forint közötti tétel lehet a kamattámogatás költsége.

A miniszter azt is közölte, hogy egy 50 millió forintos hitel esetében 15-25 millió forint kamattámogatással kell számolni a 25 éves futamidő során. A jelenlegi kamatszintekből kiindulva ez inkább 25 millió forint, de a piaci kamatok várható csökkenésével hosszú távon 15 millió forintos kamattámogatás lehet a jellemző.

A kormányzati becslésekből arra lehet következtetni, hogy legalább 50 ezer hitelfelvevővel számolnak a 2025-2026-os időszakban, ami jelentős bővülést jelentene a lakáshitelpiacon.

Kutatás a PMÁP-kamatok befektetési lehetőségeiről

Az elmúlt mintegy 6 hónapban a kereskedelmi bankok versenyre keltek a lakossági állampapírokból (különösen a Prémium Magyar Állampapírból - röviden PMÁP) befolyó kamatok befektetési lehetőségeiért. Sokszor egymásra licitálva kínáltak és kínálnak a különböző típusú számlák (hagyományos bankszámla, értékpapírszámla, TBSZ, NYESZ) nyitásáért anyagi jutalmat, juttatást vagy visszatérítést a maguk sajátos és egyedi módján. A juttatásokért az ügyfeleknek természetesen különböző feltételeket kell teljesíteniük, nincs ingyen ebéd, ahogyan szokták mondani. A kérdés az, találkoztál-e ilyen jellegű számlanyitási akciókkal? Részt vettél bennük?