Nehéz helyzetben lehet több százezer lakásvásárló magyar: ebbe simán beleköthet a bank

Az elmúlt időszakban külföldre költözött magyarok közül sokan fontolóra vehetik a hazatelepülést. Ha a kint töltött idő alatt nem gyűlt össze elegendő megtakarítás egy saját ingatlan megvásárlására, banki finanszírozásra van szükség.

A hazai pénzintézetek gyakorlata azonban nem egységes a külföldi jövedelmek megítélésében. A bankok túlnyomó többsége elfogadja ugyan a határon túlról származó bevételeket, de az engedélyezett országok listája változó. Az Európai Unió tagállamaiból, valamint Svájcból, Norvégiából, az Egyesült Államokból és Izraelből származó jövedelmekkel jellemzően el lehet indítani a hiteligénylést. Ezzel szemben az egyéb, Európán kívüli országok esetében az ügyfelek könnyen akadályokba ütközhetnek.

Az egyik legszembetűnőbb különbség az elvárt munkaviszony hosszában mutatkozik meg. Egy magyarországi munkahely esetében legtöbbször elegendő a három hónapos, lejárt próbaidővel rendelkező munkaviszony. A külföldön dolgozóktól viszont a bankok általában legalább hat, de esetenként kilenc hónapos folyamatos foglalkoztatást várnak el a jelenlegi munkaadónál. Ezenfelül a minimálisan elvárt jövedelemszint is magasabb.

Belföldi jövedelem esetén elméletben sokszor a minimálbér is elegendő a hitelfelvételhez. A külföldi jövedelmeknél azonban több pénzintézet is legalább nettó 350 ezer forintnak megfelelő összeget ír elő. Szintén gyakori gyakorlat, hogy a bankok árfolyamkockázati okokból a kinti fizetésnek csupán a hetven százalékát veszik figyelembe a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató számítása során.

A lehetőségeket tovább szűkíti, hogy a bankok szinte kizárólag a határozatlan idejű, alkalmazotti munkaviszonyt fogadják el. Határozott idejű munkaszerződéssel csak elvétve nyújtanak hitelt, a külföldi vállalkozói jövedelmeket pedig nagyrészt teljesen kizárják a finanszírozásból. A külföldi nyugdíjak elfogadása lehetséges ugyan, ám a belföldihez képest itt is szigorúbb megkötésekkel kell számolni. Komoly akadályt jelenthet a lakcímkérdés is. A pénzintézetek jelentős része elvárja a magyarországi állandó lakcímet vagy bejelentett tartózkodási helyet, és gyakran azt is vizsgálják, hogy az ügyfél mióta rendelkezik hazai lakcímmel.

Az államilag támogatott hitelkonstrukcióknál, mint amilyen a CSOK Plusz vagy az Otthon Start, a külföldi jövedelem önmagában nem kizáró ok, ám a társadalombiztosítási jogviszony igazolása komoly nehézséget okozhat. Ezeknél a hiteleknél ugyanis az igénylést megelőző időszakban már megfelelő magyar társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkezni. A CSOK Plusz esetében könnyebbséget jelent, hogy elegendő lehet az utolsó kilencven nap belföldi biztosítotti státusza, amennyiben a kérelmező igazolni tudja az ezt megelőző külföldi jogviszonyát.

A hazaköltözést és lakásvásárlást tervezőknek érdemes mérlegelniük egy alternatív megoldást is. Sokkal egyszerűbb és gördülékenyebb lehet a hiteligénylés, ha az érintettek először hazaköltöznek, és átmenetileg bérelt ingatlanban vagy a családjuknál élnek. Így elhelyezkedhetnek egy belföldi munkahelyen, és csak a stabil magyar munkaviszony megszerzése után vágnak bele a hitelből történő lakásvásárlásba.