Megszólalt Orbán Viktor a devizahitelesek ügyében: mire készül a kormány?

Májusban az Európai Unió Bírósága kimondta: a devizahiteleseknek csak a ténylegesen felvett összeget kell visszafizetniük, a kapcsolódó költségeket pedig a bankoknak kell viselniük. Ennél is frissebb fejlemény, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon egy magyar ügyfélnek adott igazat az MBH Bankkal szemben. Az ítélet szerint a devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelen, az adós csak a kapott hitelösszeggel tartozik, az árfolyam-különbözet teljes terhe pedig a bankot terheli — így az ügyfélnek pénz jár vissza.

Az uniós és a magyar jogszabályi szembenállás ellenére a miniszterelnök nemrég kijelentette: az EUB ítéletével nem a kormánynak, hanem a Kúriának van dolga. Szerinte a meglévő jogszabályok elégségesek, és a bíróságokon múlik a további lépések megtétele.

A devizahitelesek ügyét a kezdetektől figyelemmel kísérjük. Ebben a cikkünkben Marczingós László ügyvéd válaszolt kérdéseinkre, melyben afelől érdeklődtünk, tényleg lehetséges-e a devizahitel-károsultak tömeges kárpótlása.

A Kúria már össze is hívta a jogegységi tanácsot, és tizenkét korábbi határozatát vizsgálja felül az uniós ítélet fényében.

Ennek hatására a bíróságok sorra függesztik fel a folyamatban lévő devizahiteles pereket a jogegységi eljárások befejezéséig.

Egy, a budapesti bíróságon pernyertes ügyvéd szerint azonban nem állja meg a helyét a kormányfő érvelése, miszerint új jogi lehetőséget ad az uniós ítélet. A jogász álláspontja szerint az EU-s ítéletre hivatkozva a hazai eljárásjog nem teszi lehetővé a perújítást.

Címlapfotó: MTI/Fischer Zoltán