Elképesztő számok: így áll most a magyarok hitelképessége

A Portfolio elemzése szerint a kamatok csökkenése és a nominálbérek emelkedése együttesen pozitív hatást gyakorolt a hitelpiacra, ami a magyarok által vállalt átlagos hitelösszegek növekedésében is megmutatkozik.

Az MNB 2015 óta érvényben lévő adósságfékszabályai két fő mutatót alkalmaznak: a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót (JTM) és a hitelfedezeti mutatót (HFM). Ezek határozzák meg a felvehető hitel maximális összegét és a törlesztőrészlet felső határát.

A szabályozás szerint a változó kamatozású jelzáloghiteleknél a nettó jövedelem 25%-áig, 5 éves kamatperiódus esetén 35%-áig, míg 10 éves vagy annál hosszabb kamatperiódus esetén 50%-áig terjedhet a törlesztőrészlet. A havi nettó 600 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezők, illetve a zöld lakáshitelt felvevők esetében ezek a limitek magasabbak.

A KSH legfrissebb adatai alapján a nettó havi átlagkereset 484 ezer, míg a mediánkereset 373 ezer forint. Ennek megfelelően a maximális törlesztőrészlet 10 éves vagy végig fix kamatozás mellett az átlagkeresőknél 242 ezer, a mediánkeresőknél 187 ezer forint lehet.

A javuló kamatkörnyezet is segítette a hitelezhetőség bővülését: két év alatt körülbelül 2 százalékponttal csökkentek az új lakáshitelek átlagkamatai. Jelenleg az 5 éves kamatperiódusú lakáshitelek átlagkamata 6,7%, a 10 éveseké 6,5%, míg a végig fix kamatozásúaké 7,0%.

A kedvezőtlenebb helyzetben lévők számára több lehetőség is kínálkozik helyzetük javítására: választhatnak alacsonyabb kamatozású vagy kamattámogatott konstrukciót, bevonhatnak adóstársat, illetve dönthetnek hosszabb futamidő mellett. Ugyanakkor a futamidő növelése nem jelent automatikus megoldást, hiszen 20 helyett 30 éves futamidőt választva a felvehető hitelösszeg csak 16-18 százalékkal növekszik.