Megszólaltak az elemzők az MNB váratlan lépéséről: ezeket a hiteleseket érinti a szigorítás

A 2023. május 11-i Magyar Közlönyben megjelent MNB rendelet alapján a hitelfelvevőkre júliustól szigorúbb jövedelmi szabályok vonatkoznak majd, vagyis változik az úgynevezett JTM szabály (jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató). 

Meddig terhelhető hiteltörlesztéssel a jövedelem?

Az MNB jelenlegi szabályozása szerint egy legalább 10 éves kamatperiódusú vagy végig fix kamatú hitel havi törlesztőrészletei nem haladhatják meg az igazolt nettó jövedelem 50, illetve 60%-át, attól függően, hogy az adós keresete alatta marad, vagy eléri az 500 ezer forintot. A JTM kiszámítása során a meglévő és új hitelek törlesztőrészletének összegét együttesen veszik figyelembe. Sőt, a hitelkártyáink, folyószámlahiteleink is számítanak: a teljes keretösszeg 5 százalékát tekinti a jogszabály törlesztőrészletnek függetlenül attól, hogy abból mekkora rész van kihasználva.

A rendelet alapján lényeges a hitel típusa, a jövedelmünk nagysága és a kamatfixálás hossza is. Általánosságban elmondható, hogy nagyobb fizetés és hosszabb kamatfixálás mellett a fizetésünk nagyobb részét terhelhetjük meg a hitelfelvétel során. Az új változás értelmében emelkedik az a jövedelmi küszöb, amelytől már kedvezőbb szabályok lépnek életbe.

Mi várható július 1-től?

Az új szabály értelmében a jövedelmi limit július 1-től megemelkedik 600 ezer forintra, vagyis az azt elérő fizetéseknél 60 százaléknál, míg az az alattiaknál 50 százaléknál ránt be az adósságfék.

A Bankmonitor elemzői kihangsúlyozzák, hogy a korábbi, folyamatban lévő ügyleteket a változás nem érinti. Vagyis kizárólag a július elsejétől igényelt kölcsönökre lesz érvényes a szigorúbb JTM szabály.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a jogszabálytól a bankok szigorúbb irányban eltérhetnek, viszont kedvezőbb feltételekkel nem nyújthatnak kölcsönt.

Három példa, hogy mire is számíthatunk

Az már az eddig leírtakból is kiolvasható, hogy a változás az 500 ezer forint és 600 ezer forint közötti jövedelemmel rendelkező hiteligénylőket érinti. De mégis milyen mértékben befolyásolja a rendelet módosítása a hitelképességet? Ennek bemutatására nézzünk meg három példát.

Az első esetben a család jövedelme nettó 450 ezer forint, a második esetben a háztartás igazolt bevétele nettó 550 ezer forint, míg a harmadik család nettó 650 ezer forint bevétellel rendelkezik. Mekkora összegű személyi kölcsönt, illetve lakáshitelt igényelhet a három család az új, illetve a régi szabályok alapján?

A 450 ezer forint jövedelemmel rendelkező család helyzete nem változik, a fizetése felét költheti el személyi kölcsön, vagy fix kamatozású lakáshitel törlesztőrészletére. Ez alapján 5 éves futamidejű, 13,35 százalékos kamatozású személyi hitelből 9,8 millió forintot, míg 20 éves futamidejű 8,25 százalékos fix kamatozású lakáshitelből 26,4 millió forintot kaphatnak a jelenlegi és az új szabályok alapján egyaránt.

A 650 ezer forint bevételű család helyzete ugyancsak változatlan, a fizetésük 60 százalékát költhetik hiteltörlesztésre. Ez alapján 5 éves futamidejű, 13,35 százalékos kamatozású személyi hitelből 12 millió forintot, míg 20 éves futamidejű, végig fix 8,25 százalékos kamatozású lakáshitelből 45,7 millió forintot kaphatnak.

A középső, 550 ezer forintos fizetésű család helyzete azonban a rendelet változása miatt érdemben módosulhat. Jelenleg ugyanis legfeljebb 330 ezer forintot fordíthatnának hiteltörlesztésre, ami július elsejétől lecsökkenne 275 ezer forintra. Ennek hatása egy személyi hitelnél minimális, viszont lakáshitelből 6,4 millió forinttal kevesebbet kaphatnak. (A fix 8,25 százalékos kamat mellett, 20 éves futamidőre igényelhető hitelösszeg lecsökkenne 38,7 millió forintról 32,3 millió forintra.)

Ki kell hangsúlyozni, hogy személyi kölcsönnél azért nem volt nagy a különbség, mert a maximális hitelösszeg jelenleg 12 millió forint ennél a terméknél, a példában szereplő ügyfelek pedig több esetben is elérték ezt a limitet. Ekkora összeget ráadásul egyetlen pénzintézet kínál, az is csak meglehetősen szigorú feltételekkel.

Nem csak a jövedelem számít

Fontos még, hogy a lakáshiteleknél a jövedelem mellett az ingatlan becsült forgalmi értéke is befolyásolja a maximálisan felvehető hitelösszeget, ugyanis a bankok ennek legfeljebb 80 százalékáig hitelezhetnek, a fennmaradó részt önerőként kell előteremteni. Újfent ki kell emelni, hogy a bankok ezen jogszabályi előírásoknál szigorúbb szabályokat is alkalmazhatnak.

Összességében a Bankmonitor szakértőinek a véleménye ez, hogy a szabályok módosítása csak bizonyos jövedelmi helyzetben lévőket érint, náluk azonban a változás érdemben csökkentheti az igényelhető hitelösszeg nagyságát.