Mi folyik a magyar bankokban? Ez állhat a késlekedő kamatcsökkentés mögött

Már nagyobb a bankok állami terhe, mint a teljes bérköltsége, de mindent összevetve a magyar bankrendszer stabil, és köszöni, jól van, igaz, lehetne sokkal jobban is – mondta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke a Portfolio Hitelezés 2023 konferenciáján az állami terhekre utalva.

A szakember ugyanakkor kijelentette, az MNB számai azt bizonyítják, hogy Magyarországot nem érintik a nemzetközi banki turbulenciák, 2008-hoz képest most sokkal jobb a helyzet, ez látszik például a hitel/betét mutatóból, ami 152%-ról 71%-ra esett.

Hozzátette: az inflációs helyzet nem igazán kedvező, az ár-bér spirál, a gyenge forintárfolyam árakba való beépülése, a lakossági devizabetét arányának növekedése, valamint az egyes iparágak euróra való áttérése további aggodalomra ad okot, a monetáris politikának sokkal nagyobb kihívással kell szembenéznie. Jelasity Radován felhívta a figyelmet, hogy a hitelportfólió ellenálló, a bankszektor pedig stabil, a nem teljesítő hitelek aránya stagnál.

2022-ben az állami terhek az MNB számításai szerint összesen 448 milliárd forintos mínuszt jelentettek a bankrendszernek, a legnagyobb tétel ebből a 226 milliárdos extraprofitadó és a 195 milliárdos kamatstop volt, ezzel már több extra adót fizet a bankszektor, mint a teljes bérköltsége

- húzta alá az elnök. A kamatcsökkentés kapcsán arról beszélt: a bankok jövedelmezősége csak késéssel követi, a terhei változásai viszont jelentős késéssel fogják